Ma ünnepli hetvenötödik születésnapját Jankovics Marcell, a nemzet művésze címmel és Kossuth-díjjal is kitüntetett rajzfilmrendező, művelődéstörténész.
A pannonhalmi gimnáziumban érettségizett, régész vagy építész szeretett volna lenni, de továbbtanulásról nem álmodhatott, mert családját 1950-ben kitelepítették, miután a jegybanki főtisztviselőként dolgozó apját koholt vádak alapján elítélték – olvasható a távirati iroda portréjában. A Pannónia Rajzfilmstúdióba 1960-ban került fázisrajzolónak, három évvel később már önállóan készítette animációs filmjeit, később Nepp József az ő Gusztáv-figuráját választotta a sorozat főhősének, Jankovicsot pedig társrendezőnek maga mellé vette.
Az ő nevéhez fűződik az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz 1973-ból: ebben már megmutatkozik a népművészet iránti vonzalma. Ez később meghatározó lett alkotásaiban, a Magyar népmesék, a Fehérlófia, az Ének a csodaszarvasról mára már legendás példái ennek. Stílusát mozgalmasnak, erőteljesen karakteresnek, mégis tömörnek tartják – ő maga inkább eklektikusnak.
Külföldön is elismert alkotó, Oscar-díjra jelölték, és megkapta Cannes-ban a legjobb rövidfilmnek járó Aranypálmát, a Fehérlófia bekerült minden idők legjobb ötven rajzfilmje közé. Több mint másfél évtizedig dolgozott Madách művének, Az ember tragédiájának rajzfilmváltozatán, amelyet 2011-ben mutattak be végül, a világ számos fesztiválján szerepelt nagy sikerrel.
Lapunknak néhány éve a témaválasztásairól, hozzáállásáról úgy fogalmazott: „Talán lehettem volna ennél is híresebb nemzetközi szinten, ha nem elsősorban a magyar témákra koncentrálok. (…) Küldetés, ha az ember felvállalja a magyar témák képviseletét, amit a világ is értékel. Jó példa erre Bartók Béla tengerentúli sikere, ő fiatalkorom óta a magam elé emelt világítótorony. Szerintem a művészet akkor tud érdekes lenni a világ számára, ha azt a kis különbséget mutatja fel az egyetemesben, ami szokatlan.”
Tanított a Képzőművészeti, majd az Iparművészeti Főiskolán, rendszeresen készített ismeretterjesztő filmeket a tévéknek, egyik alapítója volt a Duna Televíziónak, kétszer vezette a Nemzeti Kulturális Alapot. A Magyar Művészeti Akadémiának 1994 óta tagja, jelenleg alelnöke. Több mint negyven szakmai elismerést kapott, 2009-ben neki ítélték a Kulturális Világtanács Leonardo da Vinci-díját.
