Száz éve született Szabó Magda. A New York Művészeti Páholy különleges irodalmi esttel emlékezett meg az Abigél szerzőjéről, az eseményen jelen volt többek között Tasi Géza, az írónő keresztfia és jogutódja, valamint Bánfalvy Ágnes színésznő, Torma Piroska megformálója.
A 2017-es év több szempontból is fontos, hiszen számos költőről és íróról emlékezik meg az ország: Arany János kétszáz éve született, Kassák Lajos ötven, Kaffka Margit száz évvel ezelőtt halt meg, Szabó Magda pedig most ünnepelné századik születésnapját. A jubileumi rendezvények az Abigél, Az ajtó és a Régimódi történet szerzőjének estjével kezdődtek el a New York Művészeti Páholy szervezésében, a beszélgetés moderátora Juhász Anna volt.
A New York Kávéházban éppen egy éve tartottak utoljára Szabó Magda-estet. Az esemény apropója akkor az volt, hogy Tasi Géza, az írónő keresztfia és jogutódja hivatalosan is megörökölte a posztumusz Szabó Magda-asztalt. A mostani esemény a centenáriumi év küszöbén az első megemlékezés volt, amelyet azzal a céllal rendeztek, hogy hírül adják, milyen, az írónőhöz és műveihez kapcsolódó programokra számíthatunk jövőre.
Az est első részében Vathy Zsuzsa író, Térey János költő és Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője beszélt arról, hogy mit jelentett számukra Szabó Magda, és melyik műve áll hozzájuk a legközelebb. „Az én életemben az írókkal való személyes kapcsolatot jelenti” – vallotta Vathy Zsuzsa, aki részleteket olvasott fel egy beszélgetésből, amelyet egykor a az íróval készített. „Családunkban mindenki tudott verset írni’ – nyilatkozta az interjúban Szabó Magda, aki saját íróságát mindig is természetes állapotnak tekintette. Jolsvai Júlia, az írónő szövegeinek gondozója elmesélte, hogy az idén kilenc regényt, valamint egy különleges szakácskönyvet adott ki a Jaffa Kiadó. A céljuk az volt, hogy az ikonikus művek mellett eddig nem olvasható írásokat jelentessenek meg – magyarázta a főszerkesztő. Mint mondta, annyira eleven és friss szövegekről van szó, hogy úgy döntöttek, kortárs művekként kezelik azokat, s ehhez a koncepcióhoz illeszkedik a kiadás dizájnja is. Térey János azt hangsúlyozta, hogy Szabó Magda nemcsak író, hanem remek költő is volt, ő írta meg a legjobb magyar verses regényt is, a Szüretet.
A második blokkban Debrecen, illetve a város az írónő életében betöltött szerepe került szóba. Elsőként Ablonczay Béla református lelkész és vallástanár beszélt a Debreceni Református Kollégium Dóczi Gimnáziumáról, amelyről Szabó Magda a Matulát formázta. A gimnázium képviseletében jelen volt Illyés Ilona igazgató, Tankó Istvánné igazgató-helyettes és Perla Erzsébet irodalomtanár. Ők elmesélték többek között, hogy Szabó Magda az iskola állandó vendége volt, és ő adta az intézmény mottóját is, amely így hangzik: „Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” Mint elmondták, a költő tizenkét évig tanult az iskolában, és később két évig tanított is ott, ám nem volt példamutató diák, az egyenruhát például kifejezetten utálta. Az iskola a következő évben a megemlékezések mellett egy Szabó Magda-emlékszoba létrehozását is tervezi.
Ezt követően Bánfalvy Ágnes színésznő és Náray Tamás divattervező lépett a színpadra. Torma Piroska legendás megformálója arról beszélt, milyen hálás a sorsnak, hogy benne lehetett az Abigél filmben. Mint mesélte, a rajongók a mai napig összemossák a nevét Tormáéval, de ez nem zavarja. A színésznő Szabó Magdát a filmsorozat forgatásán ismerte meg. „Már akkor is olyan volt, mint egy történelmi alak. Olyan egyszerűen tudott nagy lenni” – magyarázta. Náray Tamás úgy vélte, Szabó Magda igazi szépség és valódi divatikon volt, aki sok mindenkinek adott útmutatást a művein keresztül.
Az est utolsó részében Tasi Géza, az író keresztfia, valamint Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum új főigazgatója beszélgetett. Prőhle Gergely a tervezett kiállításról osztott meg néhány részletet, mint mondta, az Újholddal együtt mutatják majd be az életművet. Tasi Géza beszámolója szerint Szabó Magda annak ellenére, hogy író lett, tanár maradt mindörökre. Mint rámutatott, a költő imádta a gyerekeket, de sajátja nem lehetett, így lett ő a „meg nem született fia”. Az író jogutódja arról is beszélt, hogy rengeteg még a fel nem dolgozott anyag, vannak kiadásra váró szövegek. Szerinte ilyen érdekesség a most megjelent recepteskönyv is, amely ugyan nem Szabó Magda titkait tartalmazza, de az írónő kedvenc ételei szerepelnek benne. „Ő még egy tojásrántottát sem tudott csinálni” – vallotta be.
