Huszonöt éves a művészeti akadémia

A Pesti Vigadó épülete az intézmény székhelye (Fotó: Varga Imre)

Huszonkét művész, köztük Bak Imre és Deim Pál festőművész, Finta József építész, Gerzson Pál festőművész, Gyarmathy Tihamér festőművész, Gyurkovics Tibor író, Kokas Ignác festőművész, Makovecz Imre építész, Melocco Miklós szobrászművész, Páskándi Géza író, Schéner Mihály festőművész, Szokolay Sándor zeneszerző, Tornai József író és Vigh Tamás szobrászművész huszonöt évvel ezelőtt, 1992. január 31-én alapította meg a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) társadalmi szervezetként. Elnökévé Makovecz Imre építészt választotta, aki 2011-ben bekövetkezett haláláig töltötte be a tisztséget, s 2011 óta a köztestület örökös tiszteleti elnöke. A társadalmi szervezet legfontosabb célkitűzése az volt, hogy mindent megtegyen a magyar művészeti élet értékeinek megbecsüléséért, köztestületi elismertetésért.

Az MMA elődjét, az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia Széptudományi Alosztályát 1949-ben szüntették meg, miután a diktatúrát fenntartó kommunista párt közvetlen irányítása alá vonta a művészeti életet. Az 1990-es szabad választások, a rendszerváltozás után megmozdult a művészvilág, hogy a magyar művészet akadémiai elismertetését visszaállítsa. Az Országgyűlés 1994-ben megalkotta az akadémiai törvényt, de az irodalom és a művészetek más területeit köztestületként szolgáló akadémiákról a döntést külön, majdan megalkotandó törvény hatálya alá utalta. A 2011. április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépett új alaptörvény kimondja: Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. Az alaptörvény a köztársasági elnök hatáskörébe sorolja az MMA megválasztott elnökének tisztségében történő megerősítését. Az Országgyűlés 2011 júliusában fogadta el a 2011. évi CIX. törvényt a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról. A törvény szerint az MMA önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző-, ipar- és tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, film-, előadó- és népművészettel –, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével, illetve a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.

Az MMA tagjai a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek, akiket a közgyűlés választ sorába közvetlen és titkos szavazás útján.

A szervezet első hivatalos rendezvénye az év december 1-jén a Kortársaink voltak címmel megnyílt kiállítás volt, amellyel az MMA hatvanegy néhai tagjának életművére emlékezett az Iparművészeti Múzeumban.

Az MMA első rendes közgyűlését 2012. január 28-án tartotta Budapesten. Kezdeményezésére 2013-ban az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából megalapította a Nemzet Művésze díjat, amelyet az MMA elnöke adományoz évente november 5., az akadémia alapításának évfordulója alkalmából. Az MMA-nak saját alapítású köztestületi (Életműdíj, Nagydíj, Aranyérem stb.) és tagozati díjai is vannak – olvasható a távirati iroda összefoglalójában. Az Országgyűlés 2013 októberében az MMA tulajdonába adta a Műcsarnok és a Pesti Vigadó épületét, valamint a XII. kerületi Hild-villát. Utóbbi, felújítását követően az akadémia új Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének ad helyet a múlt év végétől.

A Műcsarnok 2014-től úgynevezett nemzeti szalonok rendezésével mutatja be a művészeti ágak kortárs magyar reprezentánsait. A Makovecz Imre halála után Fekete György belsőépítész által vezetett akadémia 2017-ben már több mint tízmilliárd forintból gazdálkodhat. Az MMA rendes és levelező tagjai havi életjáradékban részesülnek. Az immár 25 éves akadémia, többek közt a Nemzeti Kulturális Alapban betöltött szerepe révén, az egyik legbefolyásosabb szervezet a magyar kulturális életben.