Hozzáférhető kultúrára van szükség

Balog Zoltán és Fekete György a kultúrához kötődő kötelezettségekről is beszélt (Fotó: Nagy Balázs)

Az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkársága Nemzeti kultúra – társadalom, gazdaság, jólét címmel tegnap szakmai konferenciát rendezett, amelynek legfontosabb témája az államtitkárság kultúrpolitikai vállalása, a kulturális alapellátás volt. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a polgárok életmódjának kulturális szokásai az életminőség fő indikátorai, így a kultúra az életminőséget pozitívan képes befolyásolni. Éppen ezért tartja kiemelkedően fontosnak azt, hogy a kultúra hozzáférhetőségét a legszélesebb körökre is kiterjesszék. Ennek érdekében már tavaly megalakult a Kulturális Alapellátás Kerekasztala néven létrehozott szakmai egyeztető fórum, amelynek célja áttekinteni a kulturális alapellátás és közösségfejlesztés jelenlegi helyzetét, a kulturális programok elérhetőségét. Fontosnak tartják, hogy határon innen és túl minden magyar hozzáférjen a társadalom felemelkedését biztosító kulturális értékekhez, és így erősödjön a magyar identitás.

Csak erős nemzeti kultúrával lehetünk képesek megvédeni Európa kultúráját – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Hozzátette: mint azt a migránsválság és a kérdésben kialakult visegrádi, kelet-közép-európai egység is megmutatta, csakis a nemzeti kulturális identitással összhangban álló politikai döntések lehetnek hosszú távon is tartósak. Saját kultúra nélkül ugyanis nem létezhet egy nemzet sem, sőt a különféle nemzeti kultúrák összeadódva adják az európai tudásanyagot. A miniszter kiemelte még az oktatás és a kultúra kapcsolata, a művészeti nevelés fontosságát, a digitális kultúra fejlesztésének nélkülözhetetlenségét, illetve szólt a kultúra közösségteremtő erejéről és fenntarthatóságáról is.

Agócs Gergely népzenekutató, népzenész rövid felszólalásában a kultúra talapzatának megőrzésére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy kulturális anyanyelvünk egy olyan közös pillér, amely a családi szocializációban, a nevelődés folyamataiban öröklődik, tehát lényegében magatartásokat, beidegződéseket, szokásokat foglal magába. Ez nem alacsony, hanem mély kultúra, amelytől függ a nemzet gazdagsága, és amelynek védelme rendkívül fontos, hiszen „a mély kultúra a magas kultúrával együttműködve felhajtó erővel hathat”. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a népfőiskola ösztönző szerepéről beszélt. Kiemelte: a népfőiskolák hozzájárulnak a magyarság nemzeti öntudatának, összetartozásának megteremtéséhez. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a múltunkban gyökerező és a közös jövőre irányuló nemzeti kultúrát kiegészíti a magyar nemzet európai és egyetemes eredményekre támaszkodó kultúrája. Úgy látja, hogy a kultúra nem örökölhető, éppen ezért újra és újra birtokba kell venni a jelen eredményeit figyelembe véve. A művészeti akadémia elnöke a kultúra egészének védelmét és terjesztését hazafias kötelezettségnek tartja.

Hoppál Péter a kulturális alapellátásról szóló előadásában kiemelte, hogy a kultúra nemcsak törődést, hanem az otthonosság és biztonság érzetét is magában foglalja. Jelenleg huszonkét intézmény és tizenhárom gazdasági társaság évi negyvenmilliárd forintos keretből dolgozik azon, hogy a kultúra mindenki számára elérhető legyen. Ezenfelül pedig további száztízmilliárd jut a kultúra vidéki fejlesztésére, a közművelődésre. Az államtitkár úgy látja, hogy már elindult egy fejlődés, a közönség aktív kapcsolatot ápol a kultúrával, ami így kimozdulni látszik elefántcsonttornyából. Az eredményeket alátámasztotta, hogy a tavalyi évben több mint másfél millióan vettek részt valamilyen hangversenyen, a regisztrált könyvtárhasználók száma meghaladja a kétmilliót, színházban majdnem hatmillióan voltak, míg a múzeumi kiállításokat 9 557 000-en látogatták, a közművelődésbe tartozó programokon pedig 76,5 millióan vettek részt.