Hidakat építhet a kultúránk

A kulturális diplomácia révén olyan hidakat lehet építeni, amilyeneket más eszközökkel elképzelhetetlen lenne – mutatott rá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a külföldi magyar intézetek igazgatóinak tegnapi találkozójára küldött üzenetében. Az intézményesült magyar kulturális diplomácia századik évfordulójára is emlékező gyűlésen a miniszter levelét Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár olvasta fel.

A távirati iroda tudósítása szerint a tárcavezető úgy fogalmazott: az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából tartott külföldi megemlékezések sikeresek voltak. Hangsúlyozta, hogy a keleti és a déli nyitás külpolitikája is épít a kulturális diplomáciára. Emlékeztetett arra is, hogy 2014 óta felel a tárcán belül államtitkár a kulturális és tudománydiplomáciáért, ilyen magas szintű képviseletre korábban nem volt példa a minisztériumban. Szijjártó Péter szerint a kultúra hazánk egyik legkelendőbb exportcikke, büszkék lehetünk a magyar intézetek hálózatára.

Az eseményen az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, Krucsainé Herter Anikó elmondta: gondolkodnak azon, hogy miként járulhatnak hozzá a Nyugaton dolgozó magyarok művelődési igényeinek kielégítéséhez. Szerinte bár a digitális korban könnyű a hozzáférés, a külföldi intézetek hozzájárulhatnának ehhez például anyanyelvi gyerekprogramokkal, hét végi iskolákkal, klubok szervezésével. Megjegyezte, hogy a külföldi magyar intézetek ugyan 2016-ban beolvadtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, számos közös feladat maradt az Emberi Erőforrások Minisztériumával. A kormány által meghirdetett Kodály-programról azt mondta, mintegy 1,5 milliárd forintot különítettek el az ügyre.

Hammerstein Judit, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára a gyűlésen hangsúlyozta, hogy a magyarok többszörös, egyszerre nyugati és keleti kötődése óriási erőforrás az ország számára. Hozzátette: a magyar egyértelműen a nyugati kultúra szerves része, de nyelvi rokonságunk az északi finnugor népekkel köt minket össze, s számíthatunk a közép-ázsiai és akár a távol-keleti népek, országok szimpátiájára is. Rámutatott, hogy a „kompországiság” nem feltétlenül csapás, a magyarok polifon identitása nagy áldás lehet, főleg ha egyes elemeire nem kizárólagossággal vagy gyanakvással tekintünk. Erős kulturális márkánk Budapest, a kortárs zene, a népi kultúra, a sport, a fotóművészet, az irodalom, a gasztronómia és a film, valamint a magyar felsőoktatás egyes elemei is, hazánk „kulturális kisugárzása” lényegesen meghaladja politikai és gazdasági erejét – emelte ki. Elmondása szerint külön keretet különítettek el a külképviseleti irodalmi programok szervezésére, és jövőre Szlovéniában, 2019-ben pedig a pozsonyi könyvvásáron lesz díszvendég a magyar irodalom. Kitért arra is, hogy a magyar kormány fejleszteni és bővíteni szeretné a külföldi egyetemeken magyart tanító vendégoktatók körét többek között Horvátországban, Egyiptomban, Indiában, Németországban és Tajvanon.

A köszöntők után több intézet vezetője előadást tartott a magyar kulturális diplomácia múltjáról és aktuá-
lis helyzetéről, lehetőségeiről.

Az eseményen Elekes Botond, az Uránia Nemzeti Filmszínház vezetője felvetette, hogy a magyar művészfilmek külföldi forgalmazását valamiféle állami támogatással lehetne ösztönözni. Böszörményi Gábor, a Mozinet ügyvezetője szerint Franciaországban és Németországban is működik ilyen program.