Kultúra
Forradalmi kiállítás a Kossuth téren
Az új Néprajzi Múzeum épülete 2019 nyarára készülhet el a Városligetben
A Városliget Zrt. által a Néprajzi Múzeum új épületére kiírt nemzetközi tervpályázatot a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium nyerte, így magyar építészeti iroda tervezheti a múzeum új épületét. Kemecsi Lajos főigazgató, aki a zsűri tagjaként vett részt a döntéshozatalban, a döntésről szóló pénteki háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott: az új épület nem akarja falként elvágni a Ligetet a városi szövettől. Minden olyan funkció, amihez nem feltétel a természetes fény, a föld alá kerül, míg a fényt igénylő helyiségek, mint a munkatársi irodák, a könyvtári olvasó, a különböző archívumok vagy a gyerekmúzeum a föld feletti szinteken kapnak helyet. A praktikusság jegyében az épülethez több bejáratot terveznek, számtalan alternatív útvonal áll majd a látogatók és a dolgozók rendelkezésére.
A múzeumi épület teljes területe huszonötezer négyzetméter lesz. Ebből több mint kétezer négyzetméteren az időszaki terek, háromezer négyzetméteren pedig az állandó kiállítás foglal majd helyet. Nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekmúzeumra is, szeretnék elérni, hogy Magyarországon is népszerűbbé váljon ez a múzeumtípus. Ide is terveznek állandó kiállítást, illetve olyan helyiségeket, amelyek szintén a gyerekek igényeit szolgálják majd, például az ő érdeklődésükhöz köthető könyvtári termeket és archívumokat. Éjszaka a múzeumban jeligére, a gyerekcsoportok ottalvását is biztosítani fogják. Az igazgató szerint tartható a kormányhatározatba foglalt 2019. augusztus 20-i időpont is, az új múzeum addigra felépül a Városligetben, s a tervek szerint százhúsz fővel kezdi majd meg a munkát.
A csomagolás és a költözés folyamata előtt azonban még számos program lesz a Kossuth téri épületben is. Az idei év egyik izgalmas időszaki kiállítása a június második felében nyíló, az 1956-os emlékbizottság támogatásával létrejövő, A szabadság kódjai – jelek és jelképek a függetlenség jegyében című tárlat. Az ’56-os események egy kevéssé ismert aspektusára, a forradalom szimbólumválasztásának máig ható üzenetére reflektál, az eszmékhez rendelt jelképeket mutatja be. A kiállítás az 1848/49-es és az ’56-os forradalom összefüggéseire is felhívja a figyelmet, olyan ritka tárgyakat is bemutatva, mint egy lyukas zászló a forradalom idejéről, a közepéből eltávolított Rákosi-címer darabjával, valamint egy vele egykorú Kossuth-címeres lobogó.
Az ősszel nyílik utolsó, a múzeum útra kelését jelképező kiállításuk. A lábbelik világának kulturális sokszínűségét bemutató tárlat az utóbbi száznegyven évben Kínától Észak-Amerikáig és Észtországtól Közép-Afrikáig terjedő régiókban gyűjtött és a kortárs anyagból válogatott tárgyak, fotók és filmes dokumentumok felhasználásával készül.