A huszadik század első felének korszakalkotó, nagy hatású művészeti mozgalmáról, a Bauhausról forgatna fikciós filmet Nico Hofmann német producer.
A távirati iroda a német hírügynökség jelentésére hivatkozva arról tudósít: mivel 2019-ben lesz száz éve, hogy megalakult a mozgalom, a producer a film középpontjába azokat a fiatal művészeket állítaná, akik Weimarban, majd később Dessauban és Berlinben létrehozták és működtették az összművészeti iskolát. Az UFA Fiction nevű produkciós cég e helyszíneken forgatná majd az alkotást. A hírek szerint a forgatókönyvet Hannah Hollinger írja – számos német tévéfilm és hazánkban is ismert sorozat, így például a Derült égből egy család szerzője –, de a rendező és a szereplők személyéről még nem döntöttek. A filmet egyébként nem moziba, hanem televíziós sugárzásra szánják.
A Bauhaust 1919-ben Walter Gropius építész alapította Weimarban, és bár ő maga építész volt, eleinte nem volt az iskolának ilyen szekciója. Az egyre inkább gépesített, modernizálódó társadalomban a kor kihívásainak megfelelő életkörülményeket akartak létrehozni, kihasználva az új technológiák nyújtotta lehetőségeket egyfajta összművészeti, „Gesamtkunstwerk” szemlélet alapján. Az iskolához számos, már neves vagy később híressé vált művész csatlakozott, hazánkból például Moholy-Nagy László és Breuer Marcell. Magyarországon bár nem alakult hivatalos intézmény, de több alkotó is e szellemben dolgozott – volt, aki a Bauhausból érkezett, például Molnár Farkas építész, de például Bortnyik Sándor 1928-tól tíz évig grafikai iskolát működtetett Műhely néven. Később, a nácizmus előretörésével a szocdem-balos elveket valló művészek előbb Dessauba, majd Berlinbe költöztek, de 1933 áprilisában a Gestapo végleg bezárta a Bauhaust. Bár sosem alakult hivatalosan újjá, az utolsó igazgató, Ludwig Mies van der Rohe Chicagóban a ma Illinois Institute of Technology néven ismert intézmény vezetője lett – ez később egyesült a Moholy-Nagy által ugyanott 1937-ben alapított dizájniskolával. Breuer Marcell (aki még Németországban az asztalosműhely vezetője volt) előbb Gropiusszal, majd önállóan szintén az Egyesült Államokban alkotott bútorokat és épületeket egyaránt – ma is főképp az építészeti ág a legismertebb, bár a konstruktivista képzőművészeti szemlélet is erősen kötődik a Bauhaushoz.
Hazánkban, főleg Budapesten, számos építészeti emlék tanúskodik a mozgalom hatásáról, például a már említett Molnár Farkas vagy Fischer József számos Bauhaus jellegű épületet alkotott a harmincas-negyvenes években. A későbbi, a második világháború utáni modernizmus – amelyet a szovjet blokkban a szocreál rövid időszaka szakított meg – is e mozgalomból táplálkozott.
