Hetvenöt éves korában elhunyt Sinkó László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet művésze.
A nemzet művésze volt, és az ő hangján szólalt meg Grabowski is (fotó: MTI/Kallos Bea)
Sinkó László 1940. március 18-án született Budapesten, egy óbudai vendéglátós családban. Bátyja, a nála tizenkét évvel idősebb Sinkovits Imre az ország egyik legnépszerűbb színésze volt, ezért Sinkó László már tízéves korában gyakran ült a régi Nemzeti Színházban, amikor testvére játszott.
Érettségi után nyomban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Diplomájának megszerzése után, 1962-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, ahol különböző műfajú darabokban, még operettben is játszhatott.
Budapestre 1966-ban költözött, ahol a Nemzeti Színházban játszott, 1982-ben pedig a Katona József Színház alapító tagja volt. A társulattal bejárta a világot, felléptek Bécsben, Londonban, Párizsban, Moszkvában, Barcelonában, Bogotában és Caracasban is. Erre az időszakra így emlékezett: „Szakmai életem legszebb tizenkét esztendejét töltöttem ott el, s túlzás nélkül mondhatom, a huszadik századi színjátszás legkiemelkedőbb időszakát éltük meg Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás és Székely Gábor rendezők keze között.”
A Katonában több nagy szerepe volt, köztük Versinyin (Három nővér) és Übü papa (Übü király). Székely Gábort követve 1994-ben több kollégával ő is az Új Színházhoz szerződött – ahol születtek remek előadások, de a teátrum nem volt hosszú életű –, majd 2003 óta ismét a Nemzeti Színház tagja volt.
Erős karakterformáló képessége miatt gyakran játszott intrikus szerepeket. Emlékezetes alakításai: Trigorin (Csehov: Sirály), Valér (Moliére: A fösvény), Jázon (Grillparzer: Medea), Szakhmáry Zoltán (Móricz Zsigmond: Úri muri). Számos filmben és tévéjátékban szerepelt. Ismertebb filmjei és tévéjátékai: Fügefalevél, Princ, a katona, Dorottya, Vivát, Benyovszky, Gyertek el a névnapomra, Hajnali háztetők, Az új földesúr, Honfoglalás, A hídember, Csak szex és más semmi. Évekig szerepelt a kilencvenes évek kultikus magyar teleregényében, a Szomszédokban. Az ő hangján szólalt meg a Macskafogó című rajzfilmben a szuper egérügynök Grabowski.
Művészi munkáját 1972-ben Jászai Mari-díjjal, 1982-ben érdemes művészi, 1987-ben kiváló művészi címmel ismerték el, a Kossuth-díjat 1995-ben vehette át. Tavaly A Magyar Érdemrend tisztkeresztje (polgári tagozat) és a Nemzet Művésze kitüntetésekkel ismerték el munkásságát.
