Csi Paj-si festményei a Magyar Nemzeti Galériában

Csi Paj-si (Qi Baishi, 1864–1957) eleinte fa- és pecsétfaragóként szerzett komoly hírnevet, és csak élete derekán fordult a festészet felé. Madarakat, virágokat ábrázoló képeivel, merész és ötletes színhasználatával kitágította a hagyományos kínai piktúra kereteit. Életművét átfogó, retrospektív tárlaton hazáján kívül először most, Magyarországon mutatják be műveit. A Magyar Nemzeti Galériában péntektől látogatható, A természet igézete – Qi Baishi-festmények a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből című tárlaton közel száztíz festménye látható. Amint a galéria lapunkhoz is eljuttatott közleményében olvasható, a művészt főként az élet apró jelenségei érdekelték, a környezetében látott egyszerű motívumokat örökítette meg: virágokat, zöldségeket, gyümölcsöket, állatokat, köztük leginkább rákokat, halakat, békákat és rovarokat. A kalligráfiát is nagy hangsúllyal használta kompozícióiban, és éppen akkor kötelezte el magát a tradicionális kínai festészet mellett, amikor kortársai figyelme a nyugati festészeti minták felé fordult. A Budapesten látható művein nyomon követhető festészetének alakulása, tájképei és figurális alkotásai mellett a kiállítás gerincét életművének legfontosabb szakasza, az időskori stílusváltás remekeinek számító növény- és madárábrázolások képezik. A szerdai bejáráson Mihály Mária főigazgató-helyettes emlékeztetett a pekingi intézménnyel kialakított gyümölcsöző kapcsolatokra, amelyeknek köszönhetően az akadémián nemrég nagy Munkácsy-kiállítás nyílt, ezt több százezren nézték meg.

Vang Ming-ming, a Pekingi Művészeti Akadémia igazgatója a Nemzeti Galéria tárlatának kiváló elrendezését, színválasztását, a terek nagyszerű kialakítását méltatta, kiemelve, hogy a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumból kölcsönzött műtárgyak révén a kínai kultúrába is mélyebb betekintést nyújt.