Ma van az Oscar-, Arany Medve- és Arany Pálma-díjas svéd rendező-forgatókönyvíró, Ingmar Bergman születésének századik évfordulója. A nagy hatású alkotóról az Uránia Nemzeti Filmszínházban is megemlékeznek az ELF Pictures forgalmazóval együttműködésben.
A mozi lapunkhoz is eljuttatott közleménye szerint 18 órától premier előtt látható Jane Magnusson dokumentumfilmje, az idei cannes-i fesztiválon bemutatott Bergman – A Year in a Life. Az alkotás Bergman sorsfordító évére, 1957-re koncentrál, amely után sorra születtek a legnagyobb klasszikusok között számon tartott művei. Még ez előtt, 1955-ben készítette az Egy nyári éj mosolya című romantikus vígjátékát, amelyet este fél kilenctől lehet megtekinteni az Urániában. A távirati iroda portréja szerint Ingmar Bergman gyermekkorát meghatározta az elfojtás, a bűn-bűntudat-büntetés, a szorongás, s ezek filmjeiben is gyakran megjelentek. A stockholmi egyetemen képzőművészetet és irodalmat tanult, amatőr társulatokban játszott és rendezett, filmforgatókönyveket írt. Később színházakban is rendezett, klasszikusokat és modern darabokat egyaránt. Filmjeinek jellemző stílusjegyei a zárt terek, közeli felvételek a kevés szereplőről, a kísérőzene szinte teljes hiánya. Jelentős filmjei között van A hetedik pecsét, A nap vége, a Szűzforrás, majd a trilógiaként számontartott, az Isten- és bizonyosságkeresés csődjét, az emberi kapcsolatok felszínessé válását ábrázoló Tükör által homályosan, Úrvacsora, valamint a Csend és a férfi-nő viszonyról szóló Jelenetek egy házasságból. Mozart Varázsfuvolájáról is készített filmváltozatot, a nyolcvanas években visszavonult, egészen a 2003-as Sarabande-ig csak forgatókönyveket írt. Az olasz rendezőlegendával, Michelangelo Antonionival egy napon, 2007. július 30-án hunyt el.
