Az első világháború hőseinek emelhetnek emlékművet

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (j3),Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (j2), L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára (j) és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke (b) az Új világ született - Európai testvérháború című, az első világháborúra emlékező kiállítás megnyitóján. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Utalt annak a tanulságnak a fontosságára, hogy a huszadik század háborúi közül egy sem volt olyan, amelyben a résztvevők maradéktalanul elérték volna céljaikat. Arról beszélt: a nemzet történelme kicsit olyan, mint a nemzet DNS-e, hiszen ebből ismerhetjük meg a nemzet karakterét, az emberek gondolkodását, a társadalom összetételét. "Az a nemzet, amelyik ismeri és jól ismeri a történelmét, hosszú távú jövő elé tekinthet. De az a nemzet, amelyik elfeledi a történelmét, nem ápolja, nem ismeri meg, az hosszú távon nem néz nagy jövő elé" - fogalmazott Rétvári Bence, arra is utalva: napjaink azon kevés időszak közé tartozik, amely során objektíven tekinthetünk az első világháború eseményeire.

Az államtitkár szerint, ha Magyarország 1914-ben önállóan alakíthatta volna kül- és hadügyeit, akkor "másfajta határai és történelme lett volna Magyarországnak a huszadik században".

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az emlékbizottság vezetője levélben köszöntötte a rendezvényt. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy minden háborút másképp láttak a győztesek és a vesztesek, ahogy mindegyiket elátkozták azok, akiknek szerettei hősi halált haltak, "értünk és helyettünk". "A huszadik század lelkisége az önzés kiteljesedése egyéni és közösségi szinten, erkölcse pedig követi ezt a képletet: semmi sem tilos, ami nekem jó" - fogalmazott levelében a miniszter, utalva arra, hogy az ölés tilalmát a gyilkolás gépesítése váltotta fel, a hazugság pedig "megtermi a maga gyümölcsét", példaként hozva, milyen hamis adatokkal bizonygatták igazukat a Párizs környéki béketárgyalásokon az utódállamok.

L. Simon László, a Várnegyed fejlesztésének kormánybiztosa, a centenáriumi emlékbizottság tagja arról beszélt: az első világháború narratívája megváltoztathatatlannak tűnik, mégis megváltoztatandó, ha nehéz is egy deheroizált világban megértetni, hogy az elesettek hősök voltak.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a kiállítás főkurátora kiemelte: az első világháborút "még a XIX. század emberei vívták", zömük ezért sem tudta megfogalmazni, mi történt, hiszen fogalomkészletének része volt a becsület, a rend, az elhivatottság, a kötelesség, a fegyelem, a rang, a dicsőség, a méltányosság és a szánalom. "A száz évvel ezelőtti hétköznapok sokkal jobban hasonlítanak jelenünkre, mint azt gondolnánk" - fogalmazott, hozzátéve, az akkoriak "élményei" közül hiányzott viszont "a tömegben való megsemmisülés és kiszolgáltatottság nyomasztó érzése".