Átélhető középkor az új kiállításon

Véget ért a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának rekonstrukciója. A kiállítások fejlesztésére az intézmény ötszázmillió forint uniós támogatást nyert el, valamint a kápolna felújítását a kormány további ötvenmillió forinttal segítette. Legnagyobb turisztikai újdonságként látogathatóvá válik a turisták elől eddig elzárt területek közül a Beatrix Terem, a királyi kápolna és a Studiolo. Ezeken a helyszíneken az elmúlt tíz évben annyira előrehaladt a restaurálás, hogy csoportosan, vezetővel már látogathatók. A beruházás során új, állandó kiállítás készült a Várhegy történetéről, a – szintén a Nemzeti Múzeumhoz tartozó – Balassa Bálint Múzeum gyűjteményét is felhasználva. Az interaktív elemekben gazdag, az új muzeológia szemléletét tükröző tárlat átélhetővé teszi a középkort, élményszerűen megidézve a palota mindennapi életét és hangulatát. Az esztergomi királyi palota freskóinak kutatásán és helyreállításán 2000 óta dolgozik Wierdl Zsuzsanna festő-restaurátor művész. A Studiolóban található Magyarország egyetlen viszonylag épen megmaradt, jelentős reneszánsz falképe, az Erények, amelynek keletkezési ideje az 1400-as évek végére tehető.

Az Erények művészettörténeti jelentősége, hogy ebből a korból Itálián kívül sehol a világon nem ismert még egy olyan falkép, amely a quattrocento Firenzéjének vezető festészeti stílusában és színvonalán készült volna. A kutatók egy része az eredeti rétegek feltárása és restaurálása során előbukkanó új megfigyelések, így a nőalakok hasonlósága, a bekarcolt aláírás értelmezése alapján, nem zárja ki, hogy az alkotóművész akár maga Sandro Botticelli lehetett.

Mint ismert, az esztergomi vár az európai országok körében meggyökeresedő magyar állam születési helye, mert itt alakult meg és működött első korszakában az állam életét alapvetően meghatározó két intézmény, a világi és az egyházi főhatalom: a királyság és az érsekség.