Ma nyolcvanöt éves a Kossuth-, Jászai- és Prima-díjas rendező, a Magyar Állami Operaház címzetes néhai főigazgatója, Szinetár Miklós. A Józsefvárosban nőtt fel, 1944-ben az egyik csillagos házban laktak, onnan szökött át a fronton. Tizenhét éves korában, tehetségét meglátva, Gellért Endre felvette a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. A rendező szakot 1953-ban végezte el, ez idő alatt zeneszerzést is tanult, és énektanulmányokat is folytatott.
Az Operettszínházban lett rendező, majd főrendező, aztán dolgozott a Magyar Televízióban, 1993-tól ismét az Operettszínházban, 1996-tól 2001. május végéig, majd 2002 júniusától ismét a Magyar Állami Operaház főigazgatója volt, három év után az anyagi megszorítások miatt mondott le. Színházi és operarendezései mellett tévé- és játékfilmrendezőként is elismert, külföldi kitüntetései között van a monte-carlói Arany Nimfa-díj, az Unda-díj, a prágai tévéfesztivál legjobb rendezésért járó díja, a moszkvai filmfesztivál Béke-díja és a trieszti Ezüst Asteroid-díj. Több könyve is megjelent, legutóbb a színházigazgatói pályázatokról írt trilógiát. Ennek kapcsán lapunknak tavaly tavasszal azt mondta: a nagy nemzeti intézményeknél miniszteri kinevezés kellene, a kisebbeknél viszont maradnia kell a pályáztatásnak. A fiatal rendezőkről az a véleménye, hogy mindig igazuk van, és ők hozzák az új hangokat. Szinetár Miklós felesége Hámori Ildikó színművész, Dóra lányuk pedig sikeres színésznő, első házasságából való fia, Gábor szintén a filmes-televíziós szakmát választotta.
