Áder János szerint Arany János alakja azt üzeni az utókor számára, hogy a méltósággal, szerényen végzett munka is ér annyit ér annyit, mint a zajos siker. A köztársasági elnök Arany János szülővárosában, Nagyszalontán nyitotta meg csütörtökön, a költő születése 200. évfordulóján az Arany-emlékév rendezvénysorozatát.
Arany János olyan kútforrása a magyar nemzeti identitásnak, amelyhez megmaradásunk érdekében időről időre vissza kell találnunk - fogalmazott Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a 200 éve született költő nyughelyénél a Fiumei úti sírkertben csütörtökön Budapesten. "A magyarságot a nyelv, a kultúra és az érzelmi összetartozás teszi nemzetté. Arany költészetében és személyében e három kritérium egybeolvad" - fűzte hosszá az államtitkár, aki szerint a nyelvi gazdagság, kifejezésbeli igényesség, morális tartás és a klasszikusokból és népi gyökerekből merítő műveltség épp annyira Arany János emberi nagyságának, mint művészi tehetségének lenyomata. Az emlékév szándéka, hogy egyfelől Arany költészetét, ma is aktuális művészi üzenetét közelebb hozza a mai kor emberéhez. Másfelől, hogy a jelenkor nyelvére lefordítsa Arany hiteles, példaértékű erkölcsi jellemzőkkel bíró emberi alakját - mondta.
A megemlékezést szervező Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója, Radnainé Fogarasi Katalin emlékeztetett: a Fiumei úti sírkert az egyetlen temető Magyarországon, amely teljes egészében védett státust élvez. Arany János sírhelye 2001-ben az elsők között kapott jogi védelmet.
Még mindig komoly feladat Arany János munkájának kutatása
Arany János munkájának kutatása még mindig komoly feladat, műveinek digitalizációja jelenleg is zajlik a Magyar Tudományos Akadémia koordinációjával, a Széchenyi Könyvtár közreműködésével - mondta el Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, az Arany János Emlékbizottság titkára. "Arany János titokzatos, szemérmes ember volt, aki a különböző irodalmi figurákon, például Bolond Istókon, egy walesi bárdon, vagy akár Toldi Miklóson keresztül beszélt saját személyiségéről. Kutatása még mindig komoly feladat, művei digitalizációja jelenleg is zajlik a Magyar Tudományos Akadémia koordinációjával, a Széchényi Könyvtár közreműködésével" - fejtette ki Prőhle Gergely. A Petőfi Irodalmi Múzeumban Önarckép álarcokban címmel nagy, komoly technikai apparátust felvonultató, látványos kiállítás mutatja be ezt a sokrétű személyiséget. Az emlékévben a múzeum megpróbálja azt a sokféleséget bemutatni, ami Arany János által az irodalmi művekben megnyilvánul, és hatására a társművészetekben, illetve az irodalomtudományban megjelenik.
Gazdag programsorozattal készül Békéscsaba
Tartalmas, sokszínű programsorozattal készül Békéscsaba az Arany János-emlékévre. A békési megyeszékhely szorosabbá fűzné a kapcsolatokat Nagyszalontával, Arany János szülővárosával - közölte Szarvas Péter polgármester csütörtökön az MTI-vel. Kifejtette: az Emberi Erőforrások Minisztériumától 8,6 millió forintot nyertek a programok megvalósítására. Ebből a Békéscsabai Jókai Színházban Árkosi Árpád rendezésében április 19-én színpadra állítják a Bolond Istókot. A Balassi Táncegyüttes Arany balladáinak feldolgozásával egy táncjátékot állít össze, mindkét darabot bemutatják majd Nagyszalontán is. A Kárpát-medencei népzenei találkozón nyáron fellép a Kaláka együttes megzenésített Arany-versekkel. A Munkácsy Mihály Múzeumban a Zichy Mihály illusztrálta Arany-kötetekből nyílik tárlat. Felolvasóestet is tartanak, amelyen az Újszínház művészei lépnek fel - sorolta a városvezető. Iskolások számára Arany-ecset rajzpályázatot, valamint vers- és balladamondó versenyt hirdetnek. Sportprogram is lesz: Békéscsaba-Nagyszalonta-Békéscsaba kerékpártúrát szerveznek a költő emlékére. A városvezető korábban egyeztetett Nagyszalonta polgármesterével, hogy az emlékév kapcsán a két város közötti jó szakmai kapcsolat még erősebbé váljon. Szarvas Péter az MTI-nek elmondta: részben megnyíltak az európai uniós finanszírozású román-magyar határmenti pályázati projektek, amelyen Békéscsaba és Nagyszalonta közösen adna be pályázatot, a részletekről még egyeztetnek.
A költő tudományszervező munkájáról emlékezik meg az MTA
Képes összeállításban és tanulmányban mutatja be Arany János, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori főtitkára lakásának fennmaradt tárgyi emlékeit, valamint a költőnek az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött néhány kéziratát, illetve az akadémiai tevékenységét felidéző dokumentumokat honlapján az akadémia.
Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Arany János, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, akit szoros kötelék fűzött a Magyar Tudományos Akadémiához - emlékeztetett Gábori Kovács József irodalomtörténész az mta.hu-n megjelent tanulmányában.
A költő több szállal kötődött az Akadémiához, amelynek nem csupán tagja, hanem 1865-től titoknoka, majd a főtitkári hivatal 1869-es megszervezésétől 1877-ig főtitkára is volt.
Akadémiai székfoglalóját 1859. október 31-én Zrínyi és Tasso című tanulmányával tartotta. Székfoglalója után eleget kellett tennie az akadémikusok szokásos feladatainak is. Ezek közül az egyik legfontosabb az akadémiai pályázatokra beérkezett szépirodalmi és nyelvtudományi pályaművek bírálata volt, ezt összesen 17 alkalommal végezte el, amelyek közül csupán öt maradt fenn. Ezen vélemények között a költő munkásságának és költészetelméletének ismeretéhez nélkülözhetetlen írások is találhatók.
A költő az 1870-es években az Akadémia mindenkori elnöke és másodelnöke után a harmadik legfontosabb pozíciót töltötte be, az ő hatáskörébe tartozott a hivatal ügyeinek intézése.
Ennek megfelelően maga alakította ki titoknokságának szerteágazó munkakörét, ő jegyezte be az egyes üléseken megtartott előadásokat, szerkesztette az Akadémia folyóiratait, intézte a kiadványok ügyeit, bontotta fel a napi postát, és a legtöbb iratra ő fogalmazta meg a választ, amelyet az elnök vagy ő maga írt alá. Arany tehát csaknem másfél évtizeden keresztül látott el fontos tudományszervezői feladatokat, köztük az akadémiai, illetve az Akadémia kezelésében lévő pályázatokkal kapcsolatos ügyintézést is.
Arany 1876-ban megromlott egészségi állapotára hivatkozva lemondott főtitkári pozíciójáról, majd lemondását évente megismételte, míg végül az Akadémia 1879-ben elfogadta. Helyzete megkönnyítésére ugyanakkor az intézmény már 1876-ban Gyulai Pált nevezte ki hivatali helyettesének, majd 1877-ben és 1878-ban is egy-egy évre fölmentette hivatali kötelezettségei alól.
Lemondásának elfogadásakor Lónyay Menyhért akadémiai elnök javaslatára fölkérték szolgálati lakása, valamint fizetése megtartására, illetve a tiszteletbeli akadémiai főtitkári cím elfogadására. A Magyar Tudományos Akadémiának ugyanakkor 1882. október 22-én bekövetkezett haláláig tagja maradt.
