Új kötettel jelentkezett Molnár Krisztina Rita: a négy év terméséből összeállított mű a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg. A levél egy fjord partjáról sokban kapcsolódik a költő előző, Kőház című kötetéhez; ebben is megtalálhatók a jellegzetes „háztartási versek”, és visszatér az egyik központi motívum, az angyal is.
Molnár Krisztina Rita most megjelent és előző kötete tekinthető egy közös ív két fázisának, hiszen nagyon sok azonos téma és motívum található bennük.
Csak míg a korábbi statikusabb, zárt világot mutat fel, a mostani versek a messzeség, az elutazás gondolatával játszanak – mondta el Szlukovényi Katalin költő, műfordító a kötet bemutatóján szerda este, az Írók Boltjában.
Kiemelte, a Levél egy fjord partjáról költeményei hol a mediterrán, hol pedig az északi tájakra kalauzolják az olvasót. Molnár Krisztina Rita úgy fogalmazott, nem feltétlenül csak a távolságot, hanem a lélek mozgásának ívét is szerette volna megrajzolni, és ezért választott a címadó vershez higgadt, nyugodt, de rendezett tájat, amely számára egy fjordparti települést jelent.
A költő Szerb Antal egyik ismert idézetére is hivatkozott: sokszor azért vágyódunk az északi tájakra, mert onnan még könnyebb a napos, mediterrán világról álmodozni. Nemrég megadatott számára a lehetőség, hogy járhatott Izlandon, az országban, ahol „csak tűz és jég van”, s ez az élmény is inspirálta.
Ebben a könyvben is többször előkerülnek a „háztartási versek”, a kötetnek ugyanakkor van egy ki nem mondott balladisztikus, történeti íve is, amely a katasztrófától a megnyugvásig vezet.
Szlukovényi Katalin úgy vélekedett, már az első, Élővilág című ciklus verseiben fölsejlik a közelítő, ki nem mondott tragédia, amelynek egyik jele, hogy maga a természet sem idealizált helyként, hanem többrétegűségében jelenik meg.
Bár a balladának elvileg nem lenne helye egy lírai kötetben, ebbe kettő is bekerült.
A csipkefosztott asszony címűt az Arany János emlékévre írtam – magyarázta a költő, amikor szóba került a balladák rejtőzködő stílusához való vonzódása. Szlukovényi Katalin kiemelte, a versek szemérmesnek tűnnek, szeretnek csupán sejtetni, ugyanakkor rendkívüli mélységeket és transzcendens távlatokat is megnyitnak, s ezt szimbolizálja az újra és újra felbukkanó angyalmetafora, valamint a kötet borítóján megjelenő spirálmotívum is.
Az angyal lényege, hogy nincs abban az értelemben, ahogyan mi vagyunk, csak az üzenetet hozza és viszi, egyszerű hírvivő – tette hozzá Molnár Krisztina Rita.
