A vészkorszak roma áldozataira emlékeztek az ombudsmani hivatalban

Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes köszöntő beszédében elmondta: még mindig kevéssé kutatott és ismert téma a romák ellenállásának története a második világháború idején. Egyes források szerint 1944. május 16-án az Auschwitz-Birkenau területén lévő cigány láger rabjai megtagadták az együttműködést az őrökkel, fellázadtak az SS-tisztek ellen, akik gázkamrába akarták terelni őket.

A táborban korábban ilyen ellenállásra nem volt példa. A lázadás eredményeként 1944. május 16-án egyetlen roma sem vesztette életét. Az ellenállást követően azonban a cigányokkal szembeni kegyetlen bánásmód tovább fokozódott, és a táborból a romákat Buchenwaldba, Ravensbrückbe vagy más táborokba szállították, majd 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra, egyetlen éjszaka alatt háromezer cigány férfit, nőt és gyermeket végeztek ki.

Szalayné Sándor Erzsébet kijelentette: a rendezvénnyel azok előtt a roma emberek előtt kívánnak tisztelegni, akik akkor ott egy kilátástalan helyzetben sem fogadták el ellentmondás nélkül a sorsukat.

Az eseményen bemutatták a Roma holokauszt a Grábler-tónál - a székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése Várpalotán 1945-ben - című kiadványt. Előadást tartott Jugnhaus Tímea, a Tom Lantos Intézet kutatási tanácsadója, valamint Daróczi Ánges, a Romano Instituto Alapítvány vezetője. Az ombudsmani hivatalban helyet kapott az Elvitték a cigányokat című kiállítás is, amely korabeli fotókkal mutatja be a cigányság életét a második világháború ideje alatt és előtt.