A kortárs prózától a történelemig

Tizenkét új könyvet jelentetett meg a 86. Ünnepi Könyvhétre a Magvető Kiadó, a kínálatot az új hangok túlsúlya jellemzi, ugyanakkor olyan ismert szerzők is új kötettel jelentkeztek, mint Spiró György vagy Rakovszky Zsuzsa. Szegő János, a kiadó szerkesztője a távirati irodának nyilatkozva Spiró György Diavolina című kisregényét emelte ki, amely Gorkij életének egy szakaszát dolgozza fel. Rakovszky Zsuzsa Fortepan című kötetével sokéves prózaírás után tért vissza a lírához. A Magvető először adja ki Marno János verseit; a Hideghullám című kötetben a lírai alany otthonkeresése áll a középpontban. Új könyve jelenik meg Szvoren Edinának is Az ország legjobb hóhéra címmel, Kiss Noémi pedig első regényével lép az olvasók elé. A Sovány angyalok főhőse egy negyvenéves tanárnő. A kiadónál jelent meg Kenedi János Hálózati munkára nem alkalmas – K. belügyi iratfelmérő újabb jelentései című könyve, amely azt kísérli meg megmutatni, hogyan deformálta és dezinformálta 1948 és 1989 között az állami diktatúra a civil társadalmat.

A Kalligram adta ki Márton László új regényét, A mi kis köztársaságunkat, amely a tökéletes állam megalapításának groteszk-tragikus kísérletét jeleníti meg 1944 végén, amikor a felszabadító és egyben megszálló szovjet csapatok megérkeztek a Viharsarokba. Szintén kalligramos könyv Tőzsér Árpád Einstein a teremtést olvassa – Naplók naplója (2005–2007) című kötete. Tőzsér naplóinak negyedik kötete a költő napi eseményekhez fűzött megfigyeléseit, észrevételeit, olvasmányélményeihez és saját írásaihoz, verseihez fűzött gondolati-bölcseleti reflexióit tartalmazza. Sokan várhatták Schein Gábor új könyvét, amely Svéd címmel jelent meg szintén a kiadónál, és Széky János Bárányvakság – Hogyan lett ilyen Magyarország? című könyvét, amelyről a szerző így beszél: „Azt próbáltam földeríteni, hogy az 1980-as évek végének erős, népes, magabiztos, összességében nyugatos, a diktatúrától szabadulni akaró magyar középosztálya és a középosztályba emelkedni akarók tömege miért mondott le – már demokratikus viszonyok között – oly nagymértékben az autonómiáról. Miért vetette bele magát az állam ölelő karjába?”
Új kötete jelent meg Juhász Ferencnek is A végtelen tükre címmel a Kossuth Kiadó gondozásában, amely a költő 2007 óta írt versprózáit tartalmazza.

Az Európa a többi között John Lukacs magyar írásait, Kiss Judit Ágnes gyermekverseit és Kovács Lajos levélregényét jelentette meg a 86. Ünnepi Könyvhétre. Az ész a fontos, nem a haj címmel a Kádár-rendszer könnyűzenei politikájáról írt könyvet Csatári Bence, a kötet a Jaffánál jelent meg.

A történész munkájában a fellelhető források és személyes interjúk segítségével járta körül a tilt-tűr-támogat kultúrpolitikai felfogás működését. Mivel a korszak könnyűzenei politikájáról az elmúlt huszonöt évben Sebők János, Jávorszky Béla Szilárd és Szőnyei Tamás is jelentkezett könyvekkel, a szerző igyekezett eddig még nem publikált levéltári iratokat felhasználva kicsit finomítani az eddigi ismereteket. Az iratanyagok azóta is bővülnek, nem túl régóta kutathatók például az egykori Országos Rendező Iroda (ORI) dokumentumai.

Több verseskötet, köztük Finta József Kossuth-díjas építész és Marsall László eddig kiadatlan költeményei, Bartha Gusztáv novellái és Szemadám György dokumentumregénye is szerepel a Széphalom Könyvműhely újdonságai között. Szemadám György Háromperhármasok című regényében a szerző saját fiatalságának szereplőivel, társainak valóságos arcával, az átélt események mögöttes mozgatóerőivel szembesül fokozatosan a több lépésben kézhez kapott egykori titkosszolgálati jelentések alapján.

Saját grafikáival illusztrált verseskötettel jelentkezett a kiadónál Finta József Kossuth-díjas építész, és a kiadó megjelentette a két évvel ezelőtt elhunyt, Kossuth-díjjal is kitüntetett Marsall László eddig még kiadatlan számos versét is A világba ágazó ember című posztumusz kötetben.

A hit kapuja címmel jelent meg a Jókai Anna és Korzenszky Richárd tihanyi perjel által írt kötet az Éghajlat Könyvkiadó gondozásában. A kötet bemutatóján, csütörtökön Jókai Anna elmondta: a könyv a létük értelmét kereső embereket szólítja meg.

Megjelent a könyvhétre Mindszenty bíboros emlékiratainak első teljes kiadása is a Helikon Kiadónál, Emlékirataim címmel.