Megmenekülhet a budapesti Belvárosban a Kossuth téri metróállomás felett álló, lebontásra ítélt egykori MTESZ-székház néhány értéke: lapunknak az Országgyűlés Hivatala elárulta, hogy tervezési feladat a földszinti Boda Gábor-oszlopdombormű és az emeleti aula króm oszlopainak megmentése. A beruházás részeként az új épületben kávézó lesz, és a Parlament egyik déli udvara alatt újabb üvegtetejű, föld alatti kiállítóteret alakítanak ki.
A Kossuth téri metróállomás mellett épült fel a székház Boda Gábor szobrászművész oszlopával (Fotó: Hegedüs Róbert)
A mezőgazdaságot megjelenítő emberalakok, illetve állatok láthatók egy izgalmas, egyiptizáló oszlopdomborművön a Parlamenttel szemközti, egykori MTESZ-székház földszinti aulájában. A Kossuth téri metróállomás együtt, eredetileg a kereskedelmi kamarának készült épületben található relief Boda Gábor szobrászművész alkotása. A harmincas évektől haláláig, 1984-ig számos épületdomborművet, valamint köztéri szobrokat, kutakat készített, az Artportal portréja szerint egyszerre hatott rá a népművészet és az ókori nagy civilizációk, az egyiptomi és a mezopotámiai.
Miután nemrég kiderült, hogy az irodaház szerkezete súlyosan károsodott, és többe kerülne felújítani, mint egy újat építeni, a lebontása mellett döntött az Országgyűlés Hivatala, amelynek új irodái lesznek itt. Kérdésünkre azt válaszolták, hogy a tervezési program része a dombormű megőrzése, és az emeleti aula szoborszerű, cikcakkos króm oszlopait is meg kell menteni. Az értékmentő bontásuk után javaslatot kell tenni arra, hogy miképp lehet felhasználni őket az új irodaházban, amelynek tervezésére az Uvaterv és a neves, számos kitüntetéssel elismert Vadász György irodájának konzorciumát kérte fel a hivatal beszerzési eljárásban – válaszolták kérdésünkre. Előbbit vélhetően a mélyben található metróállomás miatt vonták be a munkálatokba, amelyet a jövőben többször le kell majd zárni a bontás és építés miatt.
A MTESZ-ház telke a huszadik század elejétől 1972-ig üres volt, tehát nem háborús foghíjról van szó. Tavaly még az átalakítására írtak ki ötletpályázatot, azzal a hangsúllyal, hogy egy 1928-as homlokzattervhez hasonlítson az új külseje. Ugyanis akkoriban a neves Hültl Dezső építészt kérték fel, hogy készítsen koncepciót a még beépítetlen északi és déli telkek hasonló arculatára – mögöttük pedig más-más tervező alkotta meg a lakóházakat, kivéve ezt az egy helyszínt. A tavalyi ötletpályázatra benyújtott munkákon érezhető volt, hogy az építészek gondban vannak, miképp egyeztessék a kevesebb emeletet mutató homlokzattervet a meglévő szerkezetekkel. Most úgy tűnik, a bontással elhárul ez az akadály, egy idén nyári kormányhatározat is megerősíti, hogy a Hültl-féle tervhez a legjobban alkalmazkodó módon kell megépíteni az új irodaházat.
Kérdésünkre a hivatal azt is elmondta, hogy miért van szükség a leendő épület és a Parlament között föld alatti folyosóra, amint az a hírekben már felbukkant. Közlésük szerint ez azt a célt szolgálja majd, hogy a beléptetés és a biztonsági ellenőrzés az Országház falától minél távolabb kerüljön, és enélkül a Parlament, illetve az új irodaház között csak ki- és beléptetéssel, biztonsági ellenőrzés után járhatnának a dolgozók. Felvetésünkre elárulta a hivatal, hogy a földszinten kávézót terveznek, mert szavaik szerint az egyre népszerűbb közösségi téren van igény a korszerű vendéglátóhelyekre.
Az is kiderült már, hogy az Országház északi, üvegtetős udvara után a déli párja is hasonló lefedést kap. Kérdésünkre a hivatal megerősítette, hogy az úgynevezett III. udvar beépítésével kulturális célokra alkalmas teret alakítanak ki, kiállítások, konferenciák is lehetnek majd itt.
