Kultúra
A bécsi rendőrség nem ellenőrzi a migránsokat
Szabadon engedik a szír menekülteket a csehek
A rendőrkapitány később hozzátette, a Bécsbe érkező menekülteket szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Amennyiben nem történik súlyos szabálysértés, és nem szükséges a rendőrség közbelépése, úgy miért is avatkoznának a helyzetbe - tette föl a kérdést. Elmondta: a vonatokon utazó nagy számú menekültek esetében a rendőrség a rendről fog gondoskodni és az emberek biztonságára ügyel.
Gerhard Pürstl az intézkedést azzal indokolta, hogy nem tudják ellenőrizni az összes átutazót, nem tudják megállapítani a személyazonosságukat és őrizetbe venni sem tudják őket. A rendőrkapitány elmondta: nem tudjuk megtenni és nem is terveznek lépéseket ezzel kapcsoltban.
Pürstl hangsúlyozta: az eddigi stratégián nem változtatnak, tehát elsősorban az embercsempészek elfogására összpontosítanak, arra figyelnek, hogy senki ne húzhasson hasznot mások nyomorúságos helyzetéből.
Úgy vélte: amennyiben a menekültek nem utazhatnak el vonattal Ausztriába, az embercsempészet újra megerősödik, hiszen az emberek új megoldást fognak keresni, hogy nyugatra utazzanak.
Csütörtök reggel beengedték a migránsokat a budapesti Keleti pályaudvarra, ezért a bevándorlók, akik Nyugat-Európába akarnak utazni, benyomultak a pályaudvar csarnokába. A Mávinform korábbi tájékoztatása szerint a Nyugat-Európába induló nemzetközi járatokat törölték, a belföldiek azonban elindulnak, menetrend szerint közlekednek majd.
Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) közlése szerint csütörtökön két menetrendszerinti vonat érkezett Budapestről Bécsbe. Az ÖBB szóvivője elmondta: a bécsi Westbahnhof pályaudvaron nyugodt a helyzet, csak kevés utas tartózkodik itt jelenleg. Michael Braun tájékoztatása szerint a Bécsből Magyarország fele tartó vonatok csak az osztrák-magyar határig közlekednek, mivel a magyar vasúttársaság nem fogadja a szerelvényeket. Emiatt az ÖBB lebeszéli a Magyarország irányába tartókat, hogy megkezdjék az utazást, a jegyeket a jegyirodáikban megtérítik.
Azoknak, akik már nem tudják elnapolni útjukat, a társaság azt javasolja, hogy Bécsből Hegyeshalomig Railjet vonattal menjenek, ott szálljanak át a magyar Intercity járatra Győr fele, és utazzanak tovább Budapestig. A vasúttársaság szerint ez az út nagyjából egy órával lesz hosszabb a megszokott menetidőnél. A Budapestről Bécsbe tartó eljutás egyelőre bizonytalan, a helyzet változása a magyar rendőrség és a vasúttársaság döntésétől függ - közölte az ÖBB.
Közös európai megoldást sürget a magyar és a szlovén államfő
Egyetlen ország nem képes megoldani a jelenlegi bevándorlási helyzetet, ezért közös európai megoldást kell találni - hangsúlyozta Áder János magyar és Borut Pahor szlovén köztársasági elnök csütörtöki találkozójukat követően a budapesti Sándor-palotában. Áder János kiemelte: elsősorban humanitárius problémáról van szó, az emberekről még a tél beállta előtt gondoskodni kell. Másrészt büntetőjogi, bűnügyi gondot is jelent a helyzet, ugyanis az embercsempészek kíméletlenül kihasználják az Európa felé tartó migránsok százezreinek kiszolgáltatottságát. Végül nemzetbiztonsági problémával is szembe kell nézni is, ezt nem lehet tagadni - vélekedett. A magyar államfő azt kérte szlovén partnerétől, hogy fontolja meg, országa támogatná-e közös uniós pénzügyi alap létrehozását, vagyis azt, hogy uniós forrásból finanszírozzák menekülttáborok létesítését és fenntartását azokban az első országokban, amelyek biztonságot nyújtanak a migránsoknak. Borut Pahor hangsúlyozta: a 2008-as gazdasági válságot is sikerült európai intézkedésekkel leküzdeni, és most is közös erőfeszítésekre van szükség.
A parndorfi menekülttragédiát rekonstruálta egy német színház perfomansza
Az ausztriai Parndorfban egy héttel ezelőtt megtalált kamionnal megegyező méretű teherautóba szállt be 71 önkéntes szerda este a németországi Bochum színháza előtt egy performansz keretében. A bochumi Schauspielhaus és a Gerard Graf szállítmányozó vállalat közös akciójában egy 7,5 tonnás zárt kamiont parkoltak le a német város színháza előtt, és az önként jelentkezők számára lehetővé tették, hogy ugyanúgy zsúfolódjanak bele a kamion rakterébe, mint a Bécshez közeli autópálya leállósávján egy héttel korábban talált "halálkamion" 71 halálos áldozata.
A rendhagyó eseményre több százan gyűltek össze. A résztvevőknek előbb egy, a hűtőkamion alapterületével megegyező méretű, 2,5 méterszer 6 méteres, földre rajzolt négyzetbe kellett beleállniuk, majd beszállították őket a színlelt kamion belsejébe - az ajtót nem zárták rájuk -, végül hagyták, hogy néhány percig "magukba mélyedjenek". A szervező Olaf Kröck fődramaturg szerint megindító volt az a néma csend, amellyel a jelenet lejátszódott. A dpa német hírügynökség összeállítása szerint sok művész és színház keresi a válaszokat a menekültkérdésre. Szerte Németországban számos színház menekülttémájú darabokat visz színre, olykor maguknak az érintetteknek a részvételével, hogy a művészet eszközeivel tiltakozzon Európa bezárkózása ellen.
Berlinben is Magyarországról érkező menedékkérőkre számítanak
Berlinben is Magyarországról érkező menedékkérőkre számítanak, a német főváros vezetése rendkívüli intézkedésekkel készül és azt a lehetőséget is vizsgálják, hogy befogadóállomást alakítanak ki az egykori tempelhofi repülőtéren.
Szerdán a szenátus váratlanul összehívott sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy előző nap 400 menedékjogi kérelmet adtak be, ami a kétszerese a megszokottnak - számoltak be csütörtöki berlini lapok.
Berlin csak augusztusban 5300 menedékkérőt fogadott be, és fel kell készülni arra, hogy "a következő napokban jelentősen súlyosbodik a helyzet" - idézte Michael Müller kormányzó polgármestert, a fővárost a CDU-val nagykoalícióban vezető szociáldemokraták (SPD) politikusát a Berliner Morgenpost.
A tartományi rangú főváros kormányának (szenátus) rendelkezésére álló becslések szerint "több mint 10 ezer ember lehet úton Budapestről Németország felé" különböző módokon - mondta csütörtökön a szenátus belügyi kérdésekért felelős tagja (szenátora), Frank Henkel az RBB regionális közszolgálati médiatársaságnak.
Az illetékes azt megelőzően beszélt erről, hogy a budapesti Keleti pályaudvarról csütörtökön elindult egy Sopronba tartó, migránsokkal teli vasúti szerelvény.
Ugyanakkor az RBB-nek a Deutsche Bahn vasúttársaság szóvivője azt mondta, hogy a határőrizetért is felelős - a vonatokon rendszeresen ellenőrzést tartó - szövetségi rendőrségnek nincs információja arról, hogy az eddiginél több menedékkérő érkezhet Magyarországról.
Frank Henkel szerint viszont nem lehet tudni, hogy a menedékkérők milyen módon utaznak. A Münchenen keresztül közlekedő vonatok mellett Prágán keresztül is van közvetlen vasúti összeköttetés Budapest és Berlin között, és a menedékkérők regionális járatokkal vagy távolsági buszokkal is utazhatnak - mondta a konzervatív CDU politikusa az RBB hírrádiójának (Inforadio).
A szenátus lefoglalt egy ingatlant - a Berliner Sparkasse korábbi székházát -, amelyben a menedékkérőket regisztráló egészségügyért és szociális ügyekért felelős tartományi hivatal (LaGeSo) számára alakítanak ki új irodákat, egy már most is befogadóállomásként működő volt rendőrségi laktanya udvarán pedig sátortábor lesz.
Vizsgálják azt is, hogy befogadóállomást alakítsanak ki a bezárt tempelhofi nemzetközi repülőtér két hangárjában, amelyekben 1500 embert lehetne elhelyezni. A város egy sűrűn lakott környékén fekvő repülőteret 2008-ban zárták be, amikor elhatározták, hogy felépítenek egy új repülőteret, amely kiváltja a főváros három nemzetközi repülőterét (Schönefeld, Tegel, Tempelhof).
Szabadon engedik a szír menekülteket a csehek
A cseh rendőrség csütörtök délutántól kezdve fokozatosan szabadon engedi azokat a szír állampolgárságú migránsokat, akik jelenleg még táborokban vannak és korábban menedékjogot kértek Magyarországon - közölte Katerina Rendlová a cseh idegenrendészet szóvivője.
Közlése szerint mintegy 230 emberről van szó, akik jelenleg még menekülttáborokban vannak.
A szíreket a rendőrök elviszik a vasútállomásokra, s azután már rajtuk múlik, hogy visszatérnek-e Magyarországra vagy továbbmennek Németországba.
Kopacz: nem telik arra, hogy gazdasági bevándorlókat befogadjunk
Lengyelországnak erkölcsi kötelessége menekültekkel foglalkozni, de nem telik arra, hogy a gazdasági bevándorlókat fogadjon be - jelentette ki Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök csütörtökön, az Európai Néppárt vezetőinek a sziléziai Katowicében tartott megbeszélésén.
A TVN24 lengyel hírtelevízió által közvetített felszólalásában Kopacz az európai menekültválságról beszélve, kiemelte az európai szolidaritás fontosságát, ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a menedékkérőket aszerint kell elosztani, hogy "terror elől menekülnek-e, vagy gazdasági okokból érkeznek-e Európába".
A kormányfő hangsúlyozta: Lengyelország "nem fordítja el tekintetét emberi drámáktól", az uniós kormányfők júniusi csúcstalálkozója után önkéntes alapon kétezer menekült befogadását vállalta.
Az uniós menekültbefogadási politikáról beszélve, Kopacz kifejtette: a megtett lépések "nem vonzhatják a bevándorlók ellenőrizhetetlen mennyiségét", a tagállamoknak együtt kell meghatározniuk a biztonságos országok listáját, amelyekbe a gazdasági bevándorlókat irányítják.
Kopacz hétfőn a "várakozásokat túllépő" európai menekülthullámra hivatkozva bejelentette: a kormány felülvizsgálja a befogadandó menekültek számát. Ezt követően Cezary Tomczyk, a lengyel kormány szóvivője úgy nyilatkozott a sajtónak: "egyelőre nincs szó semmiféle új kvótáról", először teljesíteni kell a már vállalt kötelezettséget. "Amennyiben az Európai Bizottság valamilyen új javaslattal áll elő, azt megfontoljuk" - jelentette ki Tomczyk.
Financial Times: enyhül a visegrádiak ellenállása a kvótákkal szemben
A Financial Times szerint a visegrádi országok újragondolják a menekültek elosztását célzó EU-kvótákkal szembeni, egykor mereven elutasító álláspontjukat a menekültválság eszkalálódása miatt, valamint a nyugati EU-társállamok, köztük Németország nyomásának hatására. A londoni gazdasági napilap online kiadásán a lap budapesti és varsói tudósítójának tollából csütörtökön megjelent írás szerint a menekültválság frontvonala a görög szigetekről Budapestre tolódik át, és ennek hatására a térségi illetékesek most már elismerik, hogy a helyzet új, még súlyosabb szakaszba jutott.
A cikk név nélkül idéz egy magas beosztású lengyel kormányilletékest, aki szerint "a légkör, és részleteiben is mindaz, amivel jelenleg szembesülünk, rengeteget változott azóta, hogy legutóbb tárgyaltunk róla (...) a kihívás most még valósabbnak tűnik". A Financial Times szerint a visegrádi csoportra - amelynek vezetői pénteken "sebtében megszervezett" csúcsértekezletet tartanak a menekültválság ügyében - egyre nagyobb nyomás nehezedik Angela Merkel német kancellár részéről, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió belső határait lebontó schengeni rendszer is kérdésessé válhat, ha a tagállamoknak nem sikerült egyezségre jutniuk a tehermegosztás kérdésében.
Egy magas rangú térségbeli diplomata a brit lapnak azt mondta: Schengennek már a felemlítése is veszélyes, mivel pánikot okoz. Az idézett diplomáciai forrás szerint mindenki ellenzi Schengen felszámolását, a schengeni rendszer az Európai Unió alapvető, központi eleme, "az EU-nak ezen a vidékén mindenki (Schengen) aláásása ellen van". Szlovák illetékesek továbbra is azt az álláspontot hangoztatják, hogy teljes mértékben elvetik a kötelező kvótarendszert, más visegrádi országok tisztviselői azonban már békülékenyebb hangot ütnek meg. A Financial Times idézi Rafal Trzaskowski EU-ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettest, aki szerint Lengyelország szolidáris a menekültekkel. Egy "magas rangú budapesti illetékes" ezt azzal toldotta meg, hogy a migráció új dimenziókat öltött, ezért át kell gondolni a helyzetet. "Őszinte, mérsékelt hangvételű megbeszélésekre van szükség, és kezelni kell azt a problémát is, amelyet az egyes mediterrán országok megfelelő határvédelmének hiánya okoz" - idézi a brit lap a magyar illetékest.
Vucic: az EU-val ellentétben Szerbia nem zárja le határait
Az Európai Unió tagországainak mindegyike így vagy úgy, de lezárja a határait a migránsok előtt, Szerbia viszont nem ezt teszi - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök csütörtökön a szerb-magyar határ mellett fekvő Magyarkanizsán, ahol a migránsok számára kialakított pihenőhelyre látogatott.
A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint a szerb kormányfő hozzátette, hogy az EU-nak mindenképpen átfogó megoldásra van szüksége a probléma megoldása érdekében.
Emlékeztetett arra, hogy szeptember 15-től a magyar törvények szerint öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók azok, akik illegálisan lépik át a határt.
Kiemelte, hogy a Szerbiába érkező migránsok nem akarnak a nyugat-balkáni országban maradni. Aleksandar Vucic tájékoztatta a magyarkanizsai pihenőhelyen tartózkodókat, hogy a határon kerítés vár rájuk.
A magyarkanizsai pihenőhelyen az utóbbi három hétben mintegy 29 ezren haladtak át - jelentette ki Lackó Róbert, a település képviselő-testületének elnöke csütörtökön a szerbiai közszolgálati televízióban. Naponta 1700-1800 migráns tartózkodik a város szélén felállított pihenőhelyen, de a múlt héten volt olyan nap is, amikor 3 és fél ezren érkeztek a településre. Hozzátette azt is, hogy a pihenőhelyet télen nem lehet majd használni, mert a sátrak nem fűthetők, a migránsok viszont már most is sokszor tüzet gyújtanak, ami nagyon veszélyes, a sátrak és a környező épületek is meggyulladhatnak.
Robert Lesmajster, a pihenőhely vezetője elmondta: jelenleg valamivel több mint kétszázan tartózkodnak a vásártéren kialakított központban, szerdán 1700-an voltak, de az éjszakát a többségük már nem töltötte ott.
Hasonló pihenőhely kialakítását tervezik Szabadkán is. A migránsok többsége jelenleg a város régi téglagyárában húzza meg magát mielőtt útra kelne, hogy átszökjön a zöldhatáron Magyarországra. Emellett Belgrádban is ideiglenes befogadóközpontot alakítanak ki, hogy a migránsok ne a város parkjaiban aludjanak. Szerbiában az idén mintegy 100 ezer migránst regisztráltak.
A Faktor Plus közvélemény-kutató ügynökség felmérése szerint egyébként a szerbiaiak hetven százaléka támogatja azt, hogy az állam élelmiszert, vizet, szállást és gyógyszert biztosítson a migránsoknak.
Horvátország két befogadóállomást épít uniós támogatásból
A Schengen Alap pénzügyi hozzájárulásával két menekültügyi befogadóállomás épül Horvátországban: a Split melletti Triljben és a Vukovár melletti Tovarnik városában - jelentette be Ranko Ostojic belügyminiszter csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.
A miniszter elmondta, hogy az ingatlanok megépítése várhatóan az év végéig befejeződik és száz-száz menekült fogadásra lesz alkalmas. "A két állomás csak egy része a rendszernek, és nem fogja megoldani a menekülthullám problémáját" - jegyezte meg.
A menedékkérők a befogadó állomásokon addig maradhatnak, amíg szükséges, vagy amíg a kötelező (menekültügyi) eljárás tart - hangsúlyozta.
Azon kérdésre, hogy nőni fog-e azok száma, akiket Horvátország önként vállalt uniós kvótarendszer keretében befogadna, a belügyminiszter úgy válaszolt: "nem vettem észre, hogy a menekültek száma nőne".
Ostojic szerint mindenki a Horvátországon keresztül áramló menekülthullámról beszél, miközben még senki sincs ott - mondta. Hozzátette: a szerb-horvát határon keresztül érkező migránsok száma idén 77 százalékkal csökkent a tavalyi év ugyanezen időszakához képest.
Lengyel aktivista: Brüsszel elégtelen politikája csak serkenti az illegális bevándorlást
Lengyelország jót tesz, amikor elutasítja menekültelosztási kvótát, mivel Brüsszel elégtelen politikája csak elősegíti a bevándorlást - nyilatkozott a Rzeczpospolita jobbközép napilap csütörtöki kiadásában a szíriai menekültek lengyelországi önkéntes befogadását szervező Miriam Shaded, lengyel-szíriai származású keresztény aktivista.
A Shaded vezette Estera alapítvány nemrégen a lengyelországi egyházak, a jótékonysági szervezetek és vállalkozók támogatásával 300 szíriai keresztény család befogadását szervezte meg, s 167-en már meg is érkeztek Lengyelországba.
Shaded a Rzeczpospolitának nyilatkozva kifogásolta azt, hogy az Európai Unió "az összes ideérkező bevándorlót segíti, anélkül, hogy valódi helyzetüket ellenőrizné", s ennek következtében "csak a legerősebbek jutnak segítséghez, akik képesek átvergődni kontinensünkön". Így - vélte az aktivista - mindenekelőtt férfiak, muzulmánok, "ezen belül a menekülteknek álcázott terroristák" jutnak át az Európai Unióba.
Shaded úgy vélte: a helyzet megoldása az lenne, hogy az uniós országok közel-keleti és észak-afrikai külképviseletei adnának ki beutazási vízumokat, átszűrve a valóban vészhelyzetben lévő személyeket. A Szíriából elmenekült muzulmánokat az aktivista szerint nem az európai, hanem más muzulmán országoknak kellene befogadniuk. Az EU a menedékkérők ilyen jellegű előzetes átszűrése esetében "tiszta lelkiismerettel külső határainak védelmén összpontosulhatna" - vélte Shaded.
Az aktivista egyetértett Robert Fico szlovák miniszterelnök azon augusztusi kijelentésével, miszerint a menekültválságért azok az uniós országok felelősek, akik az úgynevezett arab tavaszt támogatva, destabilizálták a helyzetet a mai bevándorlók származási országaiban. "Európa a konfliktus rossz oldalára állt, nem kellett volna a lázadókat támadnia" - mondta el Shaded.
Az Estera alapítvány szervezésében fogadott menekültek nem tartoznak ahhoz a 2016 és 2017 folyamán érkező kétezer emberhez, melynek befogadását Lengyelország az uniós kormányfők júniusi csúcstalálkozója után vállalta.
A lengyel kormány nem fogalmazott meg egyértelmű álláspontot a kvóták elfogadását illetően. Ewa Kopacz lengyel kormányfő hétfőn a "várakozásokon túllépő" európai menekülthullámra hivatkozva bejelentette: a kormány felülvizsgálja a befogadandó menekültek számát. Ezt követően Cezary Tomczyk, a lengyel kormány szóvivője úgy nyilatkozott a sajtónak: "egyelőre nincs szó semmiféle új kvótáról", először teljesíteni kell a már vállalt kötelezettséget. "Amennyiben az Európai Bizottság valamilyen új javaslattal áll elő, megfontoljuk azt" - jelentette ki Tomczyk.
Pásztor István: a migránsokkal és a helyiekkel is együttérzőnek kell lenni
A migránsokkal, de a helyiekkel is együttérzőnek kell lenni, segíteni kell azoknak, akik menekülnek, de gondoskodni kell az itt élőkről is - jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Danas című belgrádi napilapnak adott csütörtöki interjújában, hozzátette: véleménye nem jelenti azt, hogy egyetértene a szerb szélsőjobboldallal vagy a nacionalistákkal. A legnagyobb délvidéki magyar párt vezetőjének migránsokra vonatkozó kijelentéseit egyesek úgy értelmezték, hogy azok az idegengyűlölet eszméjét terjesztik - állapította meg a Danas. A VMSZ egyik politikusát, a szerb-magyar határ mellett fekvő Magyarkanizsa polgármesterét pedig - a migránsokra vonatkozó negatív hangvételű kijelentései miatt - egy civil szervezet fel is jelentett. A szerb kormány hivatalos álláspontja szerint a Szíriából és más közel-keleti, valamint afrikai országokból érkezőket segíteni kell, mozgásukat pedig nem szabad korlátozni. A kormány álláspontjával azonban nem minden szerbiai politikus ért egyet, még a kormánykoalíció tagjai sem egységesek - vélekedett a napilap.
A VMSZ is része a szerb kormánykoalíciónak, s míg Aleksandar Vucic szerb kormányfő néhány hónapja az ideiglenes határzár felállításáról szóló híreket sokkolónak nevezte, és azóta is többször bírálta Budapestet a lépés miatt, Pásztor István üdvözölte a magyar kormány döntését. Emellett Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti frakcióvezetője egyik képviselőházi felszólalásában a migránsok által okozott károkról beszélt, amiért egyes politikusok és a sajtó is idegengyűlölettel vádolta meg. Az ilyen típusú bírálatokra is reagált Pásztor István a csütörtökön megjelent interjúban. Kijelentette, hogy nem közeledett a szélsőjobboldali és nacionalista politikusokhoz. Hozzátette, hogy az Európai Unió nem tudja kezelni a migránsproblémát, így Szerbiának is segítenie kell, amennyire csak tud.
Bulgáriában tiltott határátlépésért vettek őrizetbe migránsokat
A hatóságok több mint százhatvan migránst vettek őrizetbe a bolgár fővárosban, Szófiában, mert anélkül lépték át az ország határát, hogy menedékkérelmet nyújtottak volna be - közölte csütörtökön a helyi belügyminisztérium.
Georgi Kosztov, a tárca főtitkára elmondta, hogy az akciót a rendőrség és nemzetbiztonsági szervek közösen hajtották végre. Az őrizetbe vetteket kihallgatják és akiknek lehet, megadják a menedék státuszt.
Hozzátette, az országban rendszeresen tartanak ilyen akciókat. Az év eleje óta már több mint tizenhatezer embert vettek őrizetbe.
Bulgária 33 kilométer hosszú, három méter magas kerítést épített a Törökországgal közös déli határán. A szófiai kormány 2015 elején bejelentette, hogy a szögesdrótkerítést 130 kilométerrel meghosszabbítják, hogy csökkentsék az országba érkező menekültek számát. A térségben egyben felduzzasztották a határvédelmi rendőri erők létszámát, térfigyelő kamerákat és mozgásérzékelőket telepítettek.
Bár Bulgária nincs a menekültválság által leginkább érintett országok között, az Európai Unió legszegényebb tagállamának számító balkáni országban egyre többeket aggodalommal tölt el a növekvő menekültáradat. Sokan úgy látják, az ország képtelen megbirkózni a helyzettel, még akkor is, ha a migránsok túlnyomó többsége továbbutazik a gazdagabb uniós tagállamokba, például Németországba vagy Svédországba.
Az elmúlt két évben huszonötezren folyamodtak menekült státuszért az országban, annyian mint az előző két évtizedben összesen.