A Zeneakadémia saját halottjának tekinti Kocsis Zoltánt

Pécs saját halottjának tekinti a művészt
Páva Zsolt polgármester közleményében úgy fogalmazott: megrendülve értesült arról, hogy "a világ egyik legnagyobb zeneművésze eltávozott az élők sorából".
A művészt alig néhány hónapja tüntették ki a város kulturális nagydíjával - idézte fel Páva Zsolt, aki hozzátette: Kocsis Zoltán "az elmúlt évtizedekben, különösen a Kodály Központ megnyitása előtt és azt követően elévülhetetlen érdemeket szerzett a magas szintű zenei kultúra, a klasszikus hangverseny- és komolyzene pécsi reprezentálása és népszerűsítése terén".
A polgármester emlékeztetett arra, hogy a megyeszékhely közönsége évtizedek óta rendszeresen láthatta, hallhatta karmesteri, zeneszerzői, zongoraművészi előadásait a Pannon Filharmonikusok (PFZ) és más neves zenekarok koncertjein. Mint kiemelte, Kocsis Zoltán haláláig a pécsi zeneművészet fejlesztésén is munkálkodott.
A Pannon Filharmonikusok mellett álló dirigens és művészeti tanácsadó a társulat első állandó vendégkarmestereként 2003 óta segítette a zenekar munkáját. Odaadó munkájának köszönhető többek között a PFZ megújulásának sikere is - részletezte.
Páva Zsolt kitért arra is, hogy a zeneművész elkötelezett támogatója volt az európai mintájú kulturális decentralizációnak.
Meggyőződéssel vállalt szerepet a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa projekt megvalósulásában, amikor kiállt a pályázó városok között a baranyai megyeszékhely művészeti, kulturális értékei és városfejlesztési tervei mellett - zárta gondolatait a polgármester.
A Pannon Filharmonikusok azt közölte azt MTI-vel, hogy a zenekar és Pécs zenei élete "Kocsis Zoltán karmesteri és emberi támogatása nélkül ma nem lehetne az, amivé vált".
"Kocsis Zoltán maga volt a zene, halálával mindenkit veszteség ért" - olvasható a Filharmonikusok közleményében.

Vigh Andrea kitér arra, hogy a művész ezer szállal kötődött a Zeneakadémiához: itt végzett, itt kezdett tanítani 1973-ban, s bár a hetvenes évek végétől formálisan már nem tanított az intézményben, újra és újra visszatért alma materébe. A Liszt Ferenc téri épület felújítása előtt rendezett "Búcsúfesztiválon" egyetlen délután-este itt vezényelte el Beethoven mind a kilenc szimfóniáját a zeneakadémistákkal kiegészített Nemzeti Filharmonikusok élén, s a felújítás óta is rendszeresen visszajárt, mesterkurzusokat adott, többször dirigálta a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarát. Nem volt könnyű tanár, rendszeresen jöttek ki óráiról sírva a növendékek, és mégis rajongtak érte. Mert zenéből volt, minden gesztusa zenét hordozott, a vele való érintkezés minden formája súlyos és felemelő zenei hozadékkal járt - írta a rektor. Tanított ő mindig, nem kellett hozzá tanterem. Tanította a muzsikusait a próbákon, a közönséget a hangversenyeken, tanította a zenekarához vendégszólistaként meghívott ifjú zongoristákat. Utolsó zeneakadémiai fellépése is afféle tanítás volt: a nyári Fesztiválakadémián a Kelemen Kvartett közreműködésével közel kétórás, káprázatos előadást tartott Bartók vonósnégyeseiről a Zeneakadémia Nagytermében - emlékezett vissza.

Kocsis Zoltán mindent tudott a zenéről, mégpedig a tudás legtágabb értelmében: nemcsak elképesztő memóriája segítette, nemcsak a legutolsó hegedűpultban megszólaló negyedhang elcsúszását meghalló borotvaéles hallása támogatta, hanem egyedülálló intellektusa is. Tagja volt a Holmi szerkesztőbizottságának, s rendszeresen publikált a folyóiratban: írásai a zenei érzékenység, a zenetörténeti jártasság és a míves fogalmazásmód különleges ötvözetei, a zenei publicisztika magasiskolái - olvasható a méltatásban. Univerzalitása zenei ízlésében is megnyilvánult: repertoárját meghatározta két hangszere - a zongora, illetve a szimfonikus zenekar -, de nincs az utóbbi négyszáz évnek olyan jelentős zeneszerzője vagy stílusa, melyben ne mozgott volna otthonosan. Bartók volt számára a legfontosabb: fiatal korától izgatta az autentikus Bartók-játék, s szoros munkakapcsolat fűzte az MTA Zenetudományi Intézete Bartók Archívumához - fogalmazott a rektor.

Kitért arra is, hogy közösen alapították a Művészi Társaságot, amelynek művészeti vezetője Kocsis Zoltán volt. Emlékezetes összművészeti előadásokat hoztak létre, benne festészettel, zenével, balettel, prózával. 

Páva Zsolt polgármester közleményében úgy fogalmazott: megrendülve értesült arról, hogy "a világ egyik legnagyobb zeneművésze eltávozott az élők sorából".
A művészt alig néhány hónapja tüntették ki a város kulturális nagydíjával - idézte fel Páva Zsolt, aki hozzátette: Kocsis Zoltán "az elmúlt évtizedekben, különösen a Kodály Központ megnyitása előtt és azt követően elévülhetetlen érdemeket szerzett a magas szintű zenei kultúra, a klasszikus hangverseny- és komolyzene pécsi reprezentálása és népszerűsítése terén".
A polgármester emlékeztetett arra, hogy a megyeszékhely közönsége évtizedek óta rendszeresen láthatta, hallhatta karmesteri, zeneszerzői, zongoraművészi előadásait a Pannon Filharmonikusok (PFZ) és más neves zenekarok koncertjein. Mint kiemelte, Kocsis Zoltán haláláig a pécsi zeneművészet fejlesztésén is munkálkodott. 
A Pannon Filharmonikusok mellett álló dirigens és művészeti tanácsadó a társulat első állandó vendégkarmestereként 2003 óta segítette a zenekar munkáját. Odaadó munkájának köszönhető többek között a PFZ megújulásának sikere is - részletezte.
Páva Zsolt kitért arra is, hogy a zeneművész elkötelezett támogatója volt az európai mintájú kulturális decentralizációnak. 
Meggyőződéssel vállalt szerepet a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa projekt megvalósulásában, amikor kiállt a pályázó városok között a baranyai megyeszékhely művészeti, kulturális értékei és városfejlesztési tervei mellett - zárta gondolatait a polgármester.
A Pannon Filharmonikusok azt közölte azt MTI-vel, hogy zenekaruk és Pécs zenei élete "Kocsis Zoltán karmesteri és emberi támogatása nélkül ma nem lehetne az, amivé vált".
"Kocsis Zoltán maga volt a zene, halálával mindenkit veszteség ért" - írták.