Velencei tükrök, télikert, uralkodók által látogatott báltermek: a Petőfi Irodalmi Múzeumnak helyet adó Károlyi-palota tereit átjárja a történelem. Amellett, hogy a klasszicista épület évtizedeken át otthont adott az arisztokrata családnak, itt születtek meg a reformkor nagy gondolatai, és itt vendégeskedett első magyarországi látogatásakor Mária Terézia is. A Kulturális Örökség Napjai alkalmából Komáromi Csaba, a múzeum levéltárának vezetője mesélte el a palota viszontagságos történetét.
A Károlyi-palota története még a 17. századra nyúlik vissza. A klasszicista stílusú épületben, amely most a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont, sok híres ember megfordult az évszázadok során: főúri családok sarjai, irodalmi személyiségek, Magyarország politikai életének alakítói, sőt még uralkodók is. A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat alkalmából a hétvégén ingyenesen lehetett körbejárni a palota díszes termeit, szalonjait, könyvtárát és a volt Károlyi Nemzetiségi Levéltár eredeti bútorokkal berendezett helyiségeit. A palotatörténeti sétán Komáromi Csaba, a múzeum levéltárának munkatársa avatta be a látogatókat a Károlyi család évszázadokat átívelő, izgalmas történetébe.
A palota és a hozzá tartozó Károlyi-kert – amelyet egy másik bejárat felől lehet megközelíteni – három holdat tesz ki. A belváros szívében, az Egyetem térnél, az egykori „Urak utcáján” található területet már a török hódoltság utáni első telekösszeírásnál számba vették. A ma is látható épület alapja egy barokk emeletes ház volt, amelyet az évszázadok során számos alkalommal átalakítottak. Elsőként a Wilfersheimek, majd a Barkóczyak tulajdona volt, 1768-ban vásárolta meg Károlyi Antal gróf, aki szerette volna a család székhelyét Nagykárolyból az ország szívébe áthelyezni. Az épület ettől kezdve százötven évig volt a családé. A palotát Antal halála után egyetlen fia, József gróf örökölte, neki azonban hat gyermeke is született, így az apa által felhalmozott vagyont – amely az Esterházyaké után a második legnagyobb volt – fel kellett osztani. A pesti birtokot a legkisebb fiú, György gróf vásárolta meg bátyjaitól, s nagyszabású felújításokba kezdett 1832-ben. Az épület ma is látható udvari homlokzata ennek az átalakításnak az emlékét őrzi.
Mint azt Komáromi Csaba elmondta, a palota északi szárnyában eredetileg grófi lakószobák voltak, a középső rész Károlyi György rezidenciájának és bibliotékájának adott helyet – ahogyan most is könyvtár van benne –, a déli szárnyban pedig a cselédek, valamint a vendégek laktak. A családnak ezen felül két, húsz-húsz ló számára fenntartott istállója is volt. A levéltár vezetője a sétán azt is elárulta, hogy az épületet utoljára 2000-ben újították fel, ekkor alakították ki az udvar alatt található könyvtári raktárt is, amelyben most az írói hagyatékokat őrzik. Az épület titkaihoz az is hozzátartozik, hogy a felújítási munkálatok során középkori temetőt találtak a földben, a terület minden bizonnyal Mátyás egyik vadaskertje lehetett.
„Hazánk egyik legnagyobb klasszicista műemlékében járunk” – magyarázta Komáromi Csaba a palota grandiózus lépcsőházában, amelyet a család kérésére Mayenhoffer András épületmester alakított át a korábbinál kétszer akkorára. A vaskorlát és a vasszerkezetű világítótető után a bálterem aranyozott díszítéseit nézhettük meg. Mint megtudtuk, a Károlyiak híresen nagy bálokat rendeztek a reformkorban. A palota barokk díszeit Anton Pius Riegel osztrák építész kezdte el elbontani jó pénzért, de a munkálatokat Heinrich Koch fejezte be. Az épület külső és belső átalakításában egyébként Pollack Mihály, valamint az akkor még csak inasként dolgozó Ybl Miklós is részt vett.
Károlyi György a reformkori nemzedék neves, ám mára „méltatlanul elfeledett magyar főura volt”, Wesselényi Miklós és Széchenyi István barátja. Komáromi Csaba azt is elmesélte, hogy József nádor – aki nem nagyon szeretett a királyi palotában lakni – gyakran vendégeskedett a Károlyi családnál. „Fontos kérdéseket feszegettek ebben a teremben” – magyarázta a séta vezetője, és azt is elárulta, hogy Ferenc József és VII. Edward brit uralkodó is bálozott itt. Korábban pedig, 1751-ben Mária Terézia és férje, I. Ferenc német-római császár is vendégeskedett a palotában első hivatalos magyarországi látogatása alkalmával. A palotatörténeti sétán a látogatók megnézhették a „vörös termeket” is, azaz a XVI. Lajos stílusában berendezett – sajnos, nem eredeti, de rekonstruált – vörös damaszttapétával borított szalonokat, majd beleshettek az egykori grófnői lakosztályba is. Károlyi György 1836-ban vette feleségül a gazdag felvidéki földesúr lányát, Zichy Karolinát, s hat gyermekük született. A grófi párnak az 1848-as szabadságharcban betöltött szerepe miatt kellett elválnia: Karolina Nyugat-Európába kényszerült, amiért koszorús hintón mentek Kossuth Lajos elé a harcok után. A Károlyi családra akkora pénzbüntetést róttak ki, hogy csak négy részletben tudta kifizetni. A szabadságharc során egyébként Josip Jellačić horvát bán főhadiszállása volt a palota, majd Haynau báró költözött be az épületbe. György gróf sógora, Batthyány Lajos is itt töltötte szabad életének utolsó napjait – a legendák szerint szerelem fűzte Zichy Karolinához –, 1849. január 8-án a palotában tartóztatták le.
A séta vége felé Komáromi Csaba a Bártfay László Termet mutatta meg: Bártfay a gróf titkára volt, s nevéhez a kor egyik legjelentősebb irodalmi szalonja fűződik, ahol mások mellett Vörösmarty, Kazinczy, Kölcsey és Deák is rendszeres látogató volt. Végül a palota télikertjét, illetve a „grófi lakosztály szívét”, a család egykori könyvtárát nézhettük meg. György után a palotát fia, Károlyi Gyula örökölte, aki vagyonát aztán első házasságából született fiára, Mihályra hagyta. A korán árvaságra jutott gróf le akarta bontatni a palotát, ám a közfelháborodás és újdonsült felesége, Andrássy Katinka miatt végül inkább korszerűsíttette a műemléket: hat fürdőszobával, autógarázzsal és központi fűtéssel tették komfortosabbá az épületet. Mihály első világháborúban betöltött politikai szerepe miatt a család 1919-ben emigrációba vonult, majd felségárulási és hazaárulási per indult ellenük, amelynek következtében elvesztették vagyonukat. Az épületben végül a Fővárosi Képtár kapott helyet. A Petőfi Irodalmi Múzeum 1957-ben költözött be a palotába.
