A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni a döntéshozatalban - hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár szombat este egy kolozsvári panelbeszélgetésben.
Az államtitkár Mattyasovszky-Zsolnay Bencével, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökével közösen vett részt a Paradigmaváltás az állam és a kultúra viszonyában című beszélgetésen az erdélyi városban. A Planetárium kávézóban tartott kerekasztal-beszelgétés során Lovassy-Cseh Tamás moderátor és a főként fiatalokból álló közönség kérdéseire válaszoltak.
Nagy Ervin kifejtette: a kultúrához való hozzáférés alapjog, ezért azt szeretné elérni, hogy a magyar gyermekeknek - bárhova is szülessenek - hasonló lehetőségei legyenek a magyar kultúra megismerésére. Ehhez szerinte infrastruktúra és jó szakemberek kellenek, ezért szeretnék „visszacsatornázni” a szakembereket a döntéshozatalba, az előző kormány által kinevezett „politikai bizalmik” helyébe. Ha a magyar Európához tartozó, magaskultúrával rendelkező nép akar lenni, a minőség kell, hogy döntő legyen, nem a politikai bekötöttség - húzta alá.
Hozzátette, hogy az eddig egyoldalú finanszírozási rendszert mindenki számára elérhetővé kell tenni, de ezen túl a modernkori kihívásokkal is foglalkozni kell, stratégiákat kell kidolgozni azokra.
Az államtitkár a benne élő Erdély-képre vonatkozó kérdésre közölte: nagyapja Erdélyből származik, és a régióval kapcsolatos hiányérzetét színművészként pótolta azáltal, hogy sokat játszott Erdélyben. Erdély olyan ízt ad a magyar kultúrának, amire mindenképp támaszkodni kell, ezért minden magyar művésznek azt ajánlja, „merítkezzen meg benne” - fogalmazott.
Arról is beszélt, hogy felvidéki felesége, Borbély Alexandra színésznő révén más lett a viszonya a külhoni magyarsághoz. Meggyőződése, hogy az erdélyi és magyarországi értelmiség „egy és oszthatatlan kulturálisan”, ezért mellérendelt, partneri viszonyra törekszik a kulturális terület külhoni szereplőivel. A kultúrának organikus egységnek kell lennie, és a kultúraszervezésnek természetes része kell legyen a kolozsvári független színjátszás támogatása is - hangsúlyozta.
Mattyasovszky-Zsolnay Bence Erdély-élménye is a színházhoz kapcsolódik, szerinte az erdélyi színházak „óriási innovációt” hoztak a magyar kultúrába.
Az NKA-alelnök az előző kormány örökségéről elmondta: nem volt különbség a külhoni és a magyarországi támogatáspolitika között, mindkettőt a „kézből etetés” módszere jellemezte.
Mint elhangzott, látogatásuk célja, hogy „első kézből” tájékozódjanak az erdélyi helyzetről. Kiderült, hogy nagy a lemaradás, sok mikroközösség, kritikus hangú kulturális tér óriási hátrányt szenvedett az elmúlt időszakban, az újraélesztésükre van szükség. Nagy Ervin szerint a magyar kultúrpolitikában „a szárnyra kapást” kell segíteni, főként a fiatalok térnyerését kell támogatni.
Mattyasovszky-Zsolnay Bence nagyon fontosnak nevezte a közvetlen párbeszédet a kultúra alakítói és finanszírozói között. Főként a külhoni kulturális szereplőkhöz szólva aláhúzta: nem kell senkinek attól tartani, hogy a valós kulturális projektekre kevesebb pénz fog jutni, csupán igazságosabb és teljesítményalapú lesz az elosztás.
A legtöbb pályázati kiírás nem tesz különbséget a magyarországi és külhoni pályázók között, ezek Kárpát-medencei szintűek. A cél, hogy egy kolozsvári fiatal művésznek is ugyanannyi esélye legyen indulni, mint egy budapestinek - közölték.
A nyertes pályázatokról szakmai kollégiumok döntenek, amelyeknek külhoni tagjai is vannak, hiszen, ha egységes magyar kultúráról beszélünk, akkor a külhoni alkotók is benne kell legyenek az elbírálási folyamatban - hangzott el.
A meghívottak arról is beszéltek, hogy van egy „NKA-stigma”, melyet mihamarabb meg kell szüntetni. Valós kulturális tevékenységet folytató szereplők panaszkodnak, hogy hátrányuk származik a támogatásból. A döntéshozók aláhúztak: nem volt minden támogatás politikai indíttatású.
A támogatottak átvilágítása kapcsán kifejtették: ezt nem „büntetőbizottság”, hanem szakmai testület végzi, ezért nem rettegni kell tőle, hanem örülni, hogy szakmai szempontok alapján döntenek. Elhangzott: 1,3 milliárd forintot kapnak vissza, „amit ténylegesen kultúrára fognak fordítani”.
A kulturális kormányzat kiegyenlítődésre törekszik a korábbi támogatottak és mellőzöttek között. „Akik degeszre ették magukat, azoknak kevesebb jut, aki éhezik, annak több” - mondta Nagy Ervin.
Kijelentette: az előző kormányzat „kultúrbűnöket” követett el azáltal, hogy rengeteg pénzt belepumpált a kultúrába, de egy csomó lehetőséget elszalasztott. A lemaradások között említette, hogy nincsenek fordítások, ezért a magyar irodalom nincs jelen Európában, miközben két irodalmi Nobel-díjasunk is van.
Az államtitkár kérdésre válaszolva a román-magyar kulturális kapcsolatokra is kitért. „Ezek a hidak fel lettek égetve, vissza fogjuk építeni” - húzta alá. Úgy vélte, a kultúrdiplomáciának nagy szerepe lehet ebben, és hangsúlyozta, hogy a Liszt-intézetektől is nagyobb aktivitást vár e téren.
