A magyar fővárosban töltötte a hétvégét a legendás luxusvonat, melynek múltja számos balkáni történettel is büszkélkedik.
A Párizs és Isztambul között közlekedő „vonatok királya, királyok vonata” leginkább Agatha Christie nevéhez fűződik. A regényből készült Gyilkosság az Orient Expresszen című film a vonat jugoszláviai szakaszát is híressé tette, hiszen Vinkovcinál akad el a vonat a rendkívüli hóesésben. (Noha a valóságban arrafelé nincsenek hegyek, a filmben azokat is látni.) A krimi királynője mellett számos uralkodónak volt „egy kis kalandja” a vonaton. I. Ferdinánd bolgár cár többször is érdekes viselkedést produkált, a bolgár szakaszon ragaszkodott a mozdony vezetéséhez, amivel „száguldozott”, de olyan is volt, hogy merénylettől tartva bezárkózott a vonaton. II. Miklós orosz cár saját kocsit építtetett magának. Paul Deschanel, aki 1920-ban volt Franciaország elnöke, egyik éjszaka kipottyant a vonat ablakából. Neve a magyarok számára onnan ismerős, hogy elnöksége alatt írták alá a trianoni békeszerződést - írja visszaemlékező cikkében a Szabad Magyar Szó.
A teljes út nagyjából 80 órányi vonatozást jelentett – és jelent ma is. Az útvonalon, mint egy gyönyörű nyakéken, kiemelkedő gyöngyszemként jelent meg Budapest, mint az utazás éke. A magyar fővárosban jelenleg is különleges élményben lehet része az utasoknak. Egy éjszakát Budapesten alszik a vonat, az utasokat pedig egy napra vendégül látja a város. Közben a vonatot feltöltik, majd megújult élelmiszer- és egyéb készletekkel roboghat tovább a romániai Sinaia vagy éppen Bécs felé - olvasható a cikkben.
