Kultúra

90 éve született Lázár Ervin

Meséi éppen úgy szólnak a felnőttekhez is, mint a gyerekekhez

MH
2026. május 5. kedd. 17:04

Ha azt mondjuk : dömdödöm, mindenki ugyanarra gondol, és mindenkinek ismerős a Négyszögletű Kerekerdő, bár senki sem tudja, hol van. Lázár Ervin elbeszéléseiben a mindannyiunk számára ismerős tapasztalatok keverednek olyan mesebeli vagy éppen mágikus részletekkel, amelyek meglepnek, elgondolkodtatnak, újra és újra visszacsalogatnak ebbe a különleges irodalmi világba.

Lázár Ervin ma lenne 90 éves

Fotó: Móra Kiadó

Lázár Ervin 1936. május 5-én született a Tolna megyei Alsórácegrespusztán, amely település mesés hangzású neve az írásaiban is vissza-visszaköszön.

A Csillagmajor és az Egy kis lalala című novellagyűjteményben tükröződik az a világ, amelyben itt felnőtt. A jellegzetes falubeli karakterek életének helyszínei, a viszálykodás, ünneplés és történelmi tragédiák díszletei még ma is állnak. Felkereshetjük Rácegrespuszta és Sárszeg határán a nagyszederfát vagy a Pálfához tartozó felsőrácegrespusztai iskolamúzeumot, Lázár Ervin (valamit Illyés Gyula) egykori elemi iskoláját.

1954-ben érettségizett Szekszárdon, majd ez évben kezdte meg felsőfokú tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán, újságíró szakon. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója volt, ahol 1963-ig dolgozott. 1961-ben szerzett magyartanári diplomát.

Lázár Ervin író

Fotó: Móra Kiadó

1964. január 1-je és 1965. március 15-e között a Dunántúli Napló s egyidejűleg a Jelenkor munkatársa volt. Újságíróként igazi műfaja a riport. 1965 márciusától 1971. április 30-ig az Élet és Irodalom tördelőszerkesztője. Ettől kezdve 1989-ig szabadfoglalkozású író. 1989-ben – a lap első számának megjelenéséig – az Új Idők szerkesztőbizottságának tagja volt.

A Magyar Fórum alapító tagja; a lapnál 1989. október 1-jétől 1990. augusztus 10-ig főmunkatársként dolgozott. Majd olvasószerkesztőként 1990. augusztus 11-től 1991. május 9-ig a Magyar Napló, 1991. május 10-től 1992. január 15-ig a Pesti Hírlap, 1992. január 16-ától augusztus 31-ig a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1992 szeptemberétől a Hitel olvasószerkesztője.

Tagja volt 1959-től 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, ahol 1991 és 1994 között az etikai bizottság munkájában is részt vett. A Magyar Írószövetségbe 1969-ben lépett be, sokáig választmányi tag volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

A játékos nyelvezettel, sajátos humorral alkotó író számos elismerést, díjat nyert el munkásságával. A teljesség igénye nélkül: megkapta a József Attila-díjat (1974), a Művészeti Alap Irodalmi Díját (1980), az Állami Ifjúsági Díjat (1981), az Andersen-diplomát (1982), az Év Könyve jutalmat (1985, 1989, 1996), az Év Gyermekkönyve díjat (IBBY, 1989, 1990, 1993), a Déry Tibor-jutalmat (1990), a Soros Alapítvány Életműdíját (1992), a MSZOSZ-díjat (1995), a Kossuth-díjat (1996), a Pro Literatura díjat (1999), valamint a Prima Primissima díjat (2005).

Gyermekkora meghatározó élményei, emlékei mesekönyveiben is tetten érhetőek. A Négyszögletű Kerek Erdő különös eseményei vagy épp Bab Berci kalandjai játszódhatnának akár a tolnai vidéken. Varázslatos hangvételű meséit a gyerekek is szeretik, ám felnőttként újabb rétegeket érthetünk meg belőlük. Mesekönyveit a Móra Kiadó, felnőtteknek szánt írásait pedig a Trend Kiadó adja ki.