Budapesti és kolozsvári gálaesttel nyitják március végén a Kallós 100 emlékévet

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány székhelyén, a Kallós Zoltán teremben tartott sajtóeseményen Kelemen László alapítványi elnök felidézte: az erdélyi néprajzkutató 2018-ban, épp február 11-én távozott az élők közül, ezért hirdetik meg ezen a napon a születésének 100. évfordulóján kezdődő emlékévet. Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke elmondta: a három intézmény együtt szeretné megmutatni Kallós Zoltán örökségét a Kárpát-medencének és a világnak, hiszen a néprajzkutató mindig azt mondta, „nem a ládának gyűjtök, hanem azért, hogy használjuk”.

Balla Ferenc mindenkit arra biztatott, hogy csatlakozzon a programsorozathoz, amelyhez egységes kommunikációs felületet tudnak biztosítani. Közölte: az erdélyi programok március 28-án kezdődnek a Kolozsvári Magyar Operában tartandó gálaműsorral. Idén az alapítvány hagyományos rendezvényei is a Kallós 100 emlékév jegyében zajlanak, és egy kiállítással is készülnek, melyet a budapesti táncháztalálkozón mutatnak be, majd több Kárpát-medencei helyszínre is elvisznek. A Kallós-gyűjteményre alapozva oktatási segédanyag is születik 4-9 éves gyerekek számára, mellyel a néprajzkutató hagyatékát szeretnék közelebb vinni ehhez a generációhoz. Ősszel konferenciát tartanak munkásságáról, ahol tudományos megközelítéssel elemzik hagyatékát.

„Mi mindent megteszünk, ami rajtunk múlik, hogy ez az örökség, ami ránk maradt, láthatóvá váljon” - mondta. Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke közölte: a három intézmény szinte valamennyi tevékenysége a Kallós 100 emlékév jegyében zajlik majd, Kallós Zoltán hagyatéka ugyanis „bőséges muníciót ad”. Kiemelte: a táncházmozgalmat elindító generáció tagjaival „együtt él” Kallós Zoltán, tovább éltetik szellemiségét, nemcsak születésnapján, hanem a mindennapi életükben is. A budapesti és a kolozsvári nyitógála szerkesztőjeként elmondta, hogy a két eseményre más-más koncepcióval készültek. A március 24-én a Művészetek Palotájában tartandó, Ritka magyar című műsorban a Magyar Állami Népi Együttes és az Udvarhelyi Néptáncműhely táncban mutatja be Kallós Zoltán életútját. Mellettük a vele személyes kapcsolatban álló személyiségek - Sebestyén Márta, a Muzsikás együttes vagy Csoóri Sándor - lépnek színpadra. Kolozsváron nótafák is fellépnek, például a magyarszováti Dezső Erzsébet, és a műsor az első táncházas generáció aktív részvételével zajlik. Az emlékév során számos programmal készülnek, a fesztiválokon, a Kolozsvári Magyar Napok és a marosvásárhelyi Vásárhelyi Forgatag nyitógáláján, a székelyudvarhelyi Erdélyi Táncháztalálkozón is ez lesz a téma, és a programsorozatba a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége is bekapcsolódik - sorolta Kelemen László, hozzátéve, hogy az emlékév fő támogatói a MOL - Új Európa Alapítvány és a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója elmondta, hogy az intézmény a Táncház Napját is Kallós Zoltán emlékének szenteli, és az összes szombati táncház az emlékév jegyében zajlik. A tematikát több nagy fesztiválra is elviszik, köztük a Művészetek Völgyébe vagy a Tusványosra. Az emlékév más tevékenységeikben, archívumi, oktatási és digitalizálási munkájukban is megjelenik - jelezte. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója aláhúzta: az emlékévben „az igazi, csendes gyűjtő-kutatónak a szellemiségét kell életben tartani”, és „túl sem szabad harsogni”, mert Kallós Zoltán tiltakozna ez ellen. Rámutatott: a 100. születési évfordulóhoz „nagyon bölcsen kell hozzányúlni”, mivel Kallós Zoltánról sokaknak élő emlékeik vannak, a szellemisége minden generációban ott van, amelynek tagjai csak picit is érzékenyek a népi kultúra iránt. Az eseményen a Kallós Zoltán Népzeneiskola diákjai adtak ízelítőt a néprajzkutató moldvai és kalotaszegi gyűjtéseiből.