Deák Ferencre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

A NÖRI szerdai közleménye szerint Tuzson Bence igazságügyi miniszter beszédében azt mondta, Deák Ferenc kivételes képességei, jogi tudása és politikai bölcsessége egybeforrtak a józanság, a kiegyensúlyozottság és a kompromisszumkészség erényeivel. Rendkívüli meggyőző erővel rendelkezett, amely lehetővé tette számára, hogy a nemzet egysége és felemelkedése érdekében közös irányba terelje a közgondolkodást – fűzte hozzá.

A miniszter rámutatott: Deák Ferenc egész életében ugyanazokat az elveket vallotta, következetesen a józanság talaján állt, és a kompromisszumot kereste anélkül, hogy valaha is feladta volna az ország érdekét. Hozzátette: „célja a nemzet szolgálata és felemelése volt”.

Tuzson Bence beszédében párhuzamot vont Deák Ferenc kora és a jelen időszak között. Kiemelte, ma is bizonytalan korszakot élünk, amikor egy konfliktus bármikor eszkalálódhat, és fegyveres összecsapásba torkollhat. Hozzátette: ilyen helyzetekben különösen felértékelődik a józan mérlegelés és az ítélőképesség szerepe. Megfogalmazása szerint Deák Ferenc példája ma is eligazítást ad abban, miként lehet a nemzeti érdekeket képviselve, felelősséggel dönteni.

Tuzson Bence hangsúlyozta, Deák Ferenc szellemiségének – a józanság, a bölcs ítélőképesség és a nemzet iránti felelősség elvének – ma is irányt kell mutatnia. „Ezek az értékek segíthetnek abban, hogy Magyarországot távol tartsuk olyan konfliktusoktól, amelyek veszélyeztetnék a nemzet jövőjét” – tette hozzá. Mint mondta, Deák Ferenc öröksége arra kötelez bennünket, hogy bölcsen tekintsünk a jövőbe, és döntéseinkben mindig a magyarság felemelkedését tartsuk szem előtt.

A közlemény szerint Hermann Róbert történész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja Deák Ferenc történelmi szerepét és a kiegyezéshez vezető politikai folyamatban betöltött szerepét elemezte.

Elmondta, hogy Deák Ferenc döntéseit nem pillanatnyi politikai előnyök, hanem hosszú távú nemzetstratégiai szempontok vezérelték. A történész hangsúlyozta, Deák Ferenc életútja jól példázza, miként lehet elvi szilárdság mellett is alkalmazkodni a történelmi realitásokhoz. Mint fogalmazott, a kiegyezés a nemzet és az összbirodalom érdeke volt, a nemzet fennmaradását szolgáló kompromisszum.

A közleményben idézték Móczár Gábort, a NÖRI főigazgatóját is, aki arról beszélt, hogy Deák Ferenc nem látványos politikai gesztusokkal, hanem következetes gondolkodásával formálta a magyar történelmet. „A NÖRI számára az emlékezés nem pusztán múltidézés, hanem annak végiggondolása is, milyen értékeket tartunk ma is érvényesnek nemzeti nagyjaink hagyatékából” – jelentette ki, hangsúlyozva: „Deák Ferenc öröksége ilyen értelemben élő örökség, amely nemcsak a történelemkönyvekben, hanem a közéleti gondolkodásban is jelen van”.

A főigazgató kiemelte, Deák Ferenc halálának 150. évfordulója alkalmat ad arra, hogy életművét ne csupán történelmi teljesítményként, hanem ma is értelmezhető szellemi örökségként idézzük fel. Olyan örökségként, amely a nemzeti függetlenség, a törvényesség és a becsület egységére épül, és amely a jövő számára is irányt mutat – áll a közleményben.