Vívás helyett főállású slágerszerzőnek állt

Neil Leslie Diamond New York Brooklyn negyedében született és ott is nőtt fel. Tizenhat évesen kapta első gitárját, s annyira beleszeretett a zenébe, hogy szülei legnagyobb bánatára fél évvel a diploma előtt hagyta félbe vívó ösztöndíjjal folytatott orvosi tanulmányait. Inkább főállású slágerszerzőnek állt, heti 50 dollár bevételéből az első időszakban az iroda bérleti díja 35 dollárt vitt el. Hamarosan aztán a jogdíjak is szállingózni kezdtek, s 1966-ban megjárta a listát első kislemeze, a Solitary Man. A huszonöt éves fiatalembert a Brill Building nevű New York-i cég "slágergyárába" szerződtették, ahol főállásban a legnagyobb sztároknak szállította a dalokat. 1967-ben tette le igazán a névjegyét, ő írta azt a két slágert (I'm a Believer és A Little Bit Me, A Little Bit You), amelyekkel "a Beatlesre adott amerikai válasz", a hirdetésben összetoborzott The Monkees együttes berobbant a köztudatba.

A jó megjelenésű, behízelgő bariton hanggal megáldott Diamond maga is szívesen énekelgetett, gitározott, előadóként a hatvanas évek végén még a The Who együttes előtt is felléphetett. Saját előadásában lett sláger a Cherry, Cherry, a listát először 1970-ben vezette a Cracklin' Rosie című dalával, majd két évvel később az első helyig jutott a Song Sung Blue is. Kellemes, fülbemászó szerzeményeinek se szeri, se száma, csak néhány cím közülük: Kentucky Woman (ezt a hard rockot játszó Deep Purple is a műsorára tűzte), Red Red Wine (ezt a reggae zenét játszó UB 40 is sikerre vitte), He Ain't Heavy, He's My Brother (a Hollies együttes feldolgozásában lett világsiker), Girl, You'll Be a Woman Soon (ennek a Urge Overkill által előadott változata csendül fel Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjében), Forever in Blue Jeans (megjelenése után ugrásszerűen nőtt a kereslet a kék farmernadrágok iránt). A Sweet Caroline című dalt (amelyről ő maga azt mondta, hogy nem Kennedy elnök lánya ihlette, hanem feleségéhez írt szerelmi vallomás), 2020 óta az angol férfi és női labdarúgó válogatott nem hivatalos himnusza, amelyet a szurkolók rendszeresen elénekelnek a mérkőzések előtt és után. A dal 2019-ben bekerült az amerikai Kongresszusi Könyvtár legfontosabb hangfelvételeket őrző nyilvántartásába, a következő évben pedig a Grammy Hírességek Csarnokába is.

Sláger lett a Holly Holy, a Shilo, a Beautiful Noise, az egykori iskolatársával, Barbra Streisanddal énekelt You Don't Bring Me Flowers duett is. Ott volt a The Band búcsúkoncertjén, a Jonathan, a sirály (Jonathan Livingston Seagull) című filmhez komponált zenéjéért Grammy- és Golden Globe-díjat kapott. Némi színészi véna is szorult belé: fellépett a Broadway színpadán is, 1980-ban Sir Laurence Olivier oldalán játszott A dzsesszénekes című filmben, amelynek visszhangja bízvást nevezhető vegyesnek: a legjobb dal mellett alakításáért is Golden Globe-díjra jelölték és a filmzenét tartalmazó album ötmillió példányban kelt el, ugyanakkor Diamond elsőként kapta meg a frissen alapított, a legrosszabb színésznek járó Arany Málna-díjat.

Érdekes módon karrierje a nyugdíjas kort elérve ívelt ismét felfelé: 2005-ös 12 Songs című albumát a kritika visszatérésként ünnepelte, amire az énekes így reagált: "Nem tudtam, hogy valaha is távol lettem volna". 2008-as Home Before Dark albuma azonnal az amerikai lista élére került, amire addigi pályafutása során nem volt példa. Hetvenedik születésnapján bekerült a rock and roll halhatatlanjai közé és átvehette a Kennedy Center díját, egy év múlva csillagot kapott a hollywoodi Hírességek Sétányán, 2022-ben dalaira épülő musicalt mutattak be a Broadwayn. Nem mellesleg igazi úriember is: amikor huszonhét év után véget ért második házassága, a fájdalomdíjként kifizetett 150 millió dollárról azt mondta: volt felesége "minden centet megérdemelt".

Dalainak értékét jó néhány kritikus vitatja, sok millió rajongója viszont méltányolja, és életműve már egész pontosan be is árazható: Diamond négy éve teljes katalógusát, beleértve 100 kiadatlan dalát, egy meg nem jelent albumot és videofelvételek sorát is a Universal kiadónak adta el, sajtóértesülések szerint mintegy 300 millió dollárért. Lemezei rendre "bearanyozódtak", összesen 125 milliónál több kelt el belőlük, 2018-ban életmű Grammy-díjat kapott. Dalait minden elképzelhető zenei irányzat művelői műsorukra tűzték, csak néhány példa: Chet Atkins, Johnny Cash, a Spencer Davis Group, a Drifters, Cliff Richard, a Four Tops, Engelbert Humperdinck, Frank Sinatra, Tina Turner.

Az énekes 2014-ben jelentkezett utoljára új dalokat tartalmazó albummal, eddigi utolsó stúdiólemezét tíz éve a Londoni Filharmonikusok kíséretével adta ki, ezen legnagyobb slágereit dolgozta fel. Utolsó turnéjára 2017-ben, pályafutásának 50. évfordulóján indult, a következő évben Parkinson-kórja miatt bejelentette végleges visszavonulását az élő fellépésektől, de továbbra is igyekszik felhívni a figyelmet a betegségre.