Makkai István készítheti el Sütő András szobrát

Az elöljáró emlékeztetett arra, hogy a Sütő András szobrának elkészítésére novemberben kiírt ötletpályázat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyi frakciójának régi vágya volt. Hangsúlyozta, hogy a szoborállítás az emlékezet része, és meghatározónak nevezte, hogy ezt minőségi művészi ötletekkel fejezzék ki.

Felidézte, hogy Sütő András az erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, személye kulturális, történelmi és identitásbeli jelentőséggel is bír, hiszen összeforr a szomorú 1990-es márciusi eseményekkel.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a kilenc beérkezett pályamunka közül a legtöbb pontot, 93-at a százból a marosvásárhelyi Makkai István alkotása kapta. A második Deák Árpád lett 57, a harmadik Harmath István 51 ponttal. A pályaművekről kilenctagú zsűri döntött, ebben a szakma mellett a helyi tanács és a civil szféra képviselői is helyet kaptak.

Soós Zoltán örömének adott hangot, hogy Sütő András szobrát egy fiatal marosvásárhelyi szobrászművész készíti el, és hangsúlyozta, hogy a győztes pályamunka minden szempontból magasabb pontszámot ért el a többinél.

Marosvásárhelyen éles kritikákat váltottak ki az online térben a makettről megjelent fotók, melyeket kedden Kovács Mihály Levente alpolgármester tett közzé a szerző megnevezése nélkül Facebook-oldalán. A bírálatokra reagálva a zsűri tagjai hangsúlyozták, hogy egy makett alapján nem lehet véleményt formálni egy készülő szoborról.

Makkai István a Maszol hírportálnak nyilatkozva elmondta: a felkérés szakmai mérföldkő számára, mivel bár köztéri mellszobrai már készültek, egész alakos köztéri szobrot most alkot először.

Mint mondta, koncepciója középpontjában Sütő András kettős szerepe áll: az író és a közéleti személyiség, így a tervezett alkotás egyszerre lenne emberközeli és emlékmű jellegű. Egyik oldalról talapzat nélkül, közvetlenül a járdaszinten állna, lehetővé téve, hogy az emberek közel menjenek hozzá, míg másik oldalán lenne egy jelképes talapzata, lehetővé téve az emlékezést, koszorúzást.

Az egész alakos bronzszobor a Színház téren, a színház épületével szemben állna, a cigarettázó író a színház irányába nézne.

Az erdélyi városban a magyar íróval „párban” egy román személyiségnek, Constantin Romanu Vivu volt Maros megyei prefektusnak, az 1848-as erdélyi román felkelők egyik vezetőjének is szobrot állítanak. Az erre kiírt ötletpályázatot Ioan Vasile Grama nyerte.

A marosvásárhelyi magyarságnak régi vágya, hogy szobrot állíttasson az egykor a városban élő Sütő Andrásnak, aki az 1990-es fekete március véres eseményeinek legismertebb áldozata: fél szemét elveszítette a magyarok és románok közötti összecsapások során.

A helyi tanács először 2009-ben fogadott el határozatot arról, hogy szobrot állít az írónak. A Sütő-szobor felállítását attól tették függővé, hogy vele „párban” egy román személyiségnek is emlékművet állítanak. A testület Stefan Gusa tábornoknak kívánt emlékjelet állítani, aki az ügyészség szerint az 1989-es forradalom idején Temesváron a tömegbe lövetett.

Az önkormányzati határozatot Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az egykori temesvári események legmeghatározóbb személyisége megtámadta a bíróságon, mely jogerős ítéletével érvénytelenítette az önkormányzati döntést.

A Sütő-szobor ügye ezt követően több alkalommal is napirendre került a városi tanácsban, és bár az önkormányzati képviselők többször is rábólintottak, máig nem valósult meg. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete most azt szeretné, ha szeptemberben, az író halálának 20. évfordulóján felállíthatnák.

Sütő Andrásnak eddig Székelyudvarhelyen és Sopronban állítottak köztéri szobrot.