Kultúra
Vaskos kötet a magyarokról, akik beírták magukat az amerikai filmtörténetbe
Még Tarzan, vagyis Johnny Weissmüller is magyar volt
A Budapest, Hollywood című 686 oldalas kötet közel 800 archív és kortárs fotót, ritkán látott stúdióanyagokat, dokumentumokat és filmes relikviákat közöl – olyan anyagokat, amelyek eddig többnyire külföldi archívumok mélyén vagy magángyűjteményekben rejtőztek.
Kollarik Tamás, Bánffy Miklós-díjas és Balázs Béla-díjas filmalkotó, egyetemi oktató, valamint Takó Sándor, kétszeres Magyar Mozgókép-díjas filmalkotó, egyetemi oktató impozáns archív felvételekkel gazdagon illusztrált kötete azt meséli el rengeteg történeten keresztül, hogyan épült fel Hollywood magyarokkal, a magyar filmesek, írók színpadi szerzők művei életérzése nyomán.
A kötet 120 évet ölel fel, és ebben a több mint száz esztendőbe belefér a filmgyártás központjának hollywoodi megtelepedése, a rengeteg magyar művész megérkezése és sikere Amerikában, és az is, amikor Andy Vajna révén egyre több nemzetközi produkciót forgatnak Magyarországon világsztárokkal.
Nem csak magyar származású producerek, színészek, rendezők és zeneszerzők hollywoodi élete elevenedik meg a lapokon, hanem például Hubert G. Wells-é is, aki állatidomárként vett részt olyan produkciókban, mint az Elza kölykei vagy a Távol Afrikától című Oscar-díjas alkotás.
A könyv időrendben vezeti végig az olvasót Hollywood születésén és magyar alapítóin – Zukor Adolf (Paramount Pictures) és Fried Vilmos / William Fox (20th Century Fox) – keresztül az emigrációs hullámok és a klasszikus aranykor magyar mesterein át egészen a legendás zeneszerzők (például Rózsa Miklós), producerek, operatőrök, látványtervezők életművéig. Részletesen bemutatja a kortárs, Oscar-díjas magyar filmesek sikereit és a napjainkig élő magyar–amerikai kulturális kapcsolatokat. A Budapest / Hollywood egyszerre történeti áttekintés és filmipari enciklopédia, amely új fényt vet a magyar diaszpóra globális hatására.
A kötet túlmutat a filmes szakirodalmon: valós alapot teremt nemzetközi együttműködéseknek, közös archívumkutatásoknak, filmes ösztöndíjprogramoknak, kiállításoknak, bemutatóknak és a magyar kreatívipar globális pozicionálásának. Egyfajta kultúrtörténeti névjegyként szolgál, amely Magyarországot Hollywood egyik szellemi bölcsőjeként mutatja be – méltón és büszkén.
Tegyük hozzá, hogy inkább ismeretterjesztő könyvről beszélünk, amely törekszik a tudományos pontosságra, de óhatatlanul nem a teljesség igényével. Stílusa élvezetes, lenyűgöző, csodás szövedék tele történetekkel, filmtörténettel, történelemmel, és rengeteg filmcímmel. Ha valakivel meg akarjuk szerettetni a filmtörténetet, ha be akarjuk vezetni a némafilmek világától máig ívelő filmtörténetbe, ez a kötet biztosan kedvet csinál, és olyan ismereteket ad át, amelyek segítik abban a nézőt, hogy ráhangolódjon a régi filmekre, és csak azért tegye le a vaskos, csaknem 4 kilós könyvet, hogy nyomban kikeresse a filmeket, amikről olvasott.
De a mű a filmes szakemberektől és alkotóktól kezdve a történészeken, kutatókon és egyetemi hallgatókon át a kulturális és diplomáciai döntéshozókig széles közönséget szólít meg; emellett minden olvasónak ajánlható, akit érdekel a filmtörténet, a magyar kulturális örökség és a hollywoodi magyar sikertörténetek.
A tervezőgrafikai munkákat Bittó Dóra és Nádai Ferenc készítették.
