Ahol Kossuth Lajos felesége bujkált

Orosháza történetét, legalábbis a régmúlt időbéli eseményeket igen nehéz összeszedni. Békés vármegye viharsaroknak nevezett részének fővárosát a tatárok teljesen elpusztították. Írásos emlék a kora középkorból egy sem maradt, a város neve 1466-ban szerepel először oklevélben, a Komlóssy-család birtokaként. Akik itt laktak, egy török szandzsák népeként a megszállóknak fizettek adót. 1595-96-ban, a tizenöt éves háború idejében a törökök zsoldosai, a krími tatárok ismét legyilkolták népét, 1744-ig lakatlan pusztaság volt itt.

A törökök kiűzése után Harrukern Ferenc, a vármegye főispánja kapta meg a békési birtokot. A lakatlan területre egy nemzetiségű és egy vallású embereket toborzott. Megtalálta a Tolna megyei evangélikus magyarokat, akik 1744-ben költöztek ide, majd ettől fogva másfél évtized alatt népesítették be – néhány szlovák és német iparos családjával együtt – Orosházát. 1792-ben létrejött az orosházi római katolikus közösség is, templomuk 1832-ben épült meg.

A viharsarkot büszke népek lakták és lakják, nem tűrték a társadalmi igazságtalanságokat. 1836-37-ben zsellérlázadás tört ki itt. Egy évvel később 252 orosházi embert ítéltek el ezért. 1848 márciusa is az ország többi részénél sokkal nagyobb vihart kavart Orosházán. A jobbágyfelszabadítást máshogy értelmezték itt, mint a törvényalkotásban, fellázadtak és elfoglaltak egy pusztát. Maga Kossuth Lajos írt kiáltványt a lázadás lecsitításáért. Az 1850-es években virágzott a betyárkodás ezen a vidéken. Rózsa Sándorral is kapcsolatban álltak az itteniek, meghajszolásuk a politikai üldöztetés mintaképévé vált.

A kiegyezés után óriási gazdasági fejlődés ment végbe ezen a vidéken, ami nem akadályozta meg, hogy az egyre radikálisabb politikai eszméket támogassák, így lett a börtönből éppen hogy kiengedett Táncsics Mihály Orosháza országgyűlési képviselője. A Nagyvárad–Fiume közötti vasúti vonalba 1870-ben kapcsolódtak be, a híres orosházi mezőgazdasági termékek így kijuthattak az osztrák, svájci és német piacokra. Nemzetközi hírűvé vált malomipara, a cirokseprű- és a téglagyártás.

Orosháza 1946-ban vált várossá. Ide csatolták Szentetornyát és a vásárhelyi határ egy részét. Új színt hozott az 1957-től meginduló földgázkutatás és az 1963-ban felépült üveggyár.

A közeli Kunágotán született a kortárs magyar zeneművészet egyik meghatározó alakja, Szokolay Sándor zeneszerző. A neves zeneművész Orosházán járt iskolába, gimnáziumba, majd – Csukás István íróhoz hasonlóan –, a békéstarhosi zeneiskola növendéke lett. A világhírű zeneszerző leghíresebb műve a Vérnász című opera. De igen komoly hírnévnek örvendenek kórus- és kamaraművei is. Szokolay Sándor 2013-as haláláig szellemi-lelki szülővárosának mondta Orosházát. 2000-ben, a millennium tiszteletére a városnak ajánlva írta meg Jobbítsd a nemzetöt című kórusművét.

Szokolay Sándorhoz hasonlóan a város kevés díszpolgárának egyike Kossuth Lajos, aki ha személyesen nem is, de felesége révén igen szorosan kötődött Orosházához. A szabadságharc bukása után Kossuth Törökországba menekült, felesége csak jóval később mehetett utána. Addig azonban bujkálnia kellett. Hol másutt lehetett volna az üldözött asszony, mint Orosházán? Méghozzá bizonyos Subkégel Mózes házában volt hetekig, és onnan ment titokban férje után.

Nevezetes és a 20. század második felében meglehetősen divatos emberei voltak Orosházának Szántó Kovács János, az agrárproletár mozgalmak vezetője, akinek nevét múzeum őrzi, és az erősen baloldali érzelmű, népi írók csoportjába tartozó Darvas József, akinek emlékháza van a városban.

A Kútmúzeum egyedülálló látványosság, az elmúlt száz évben használatos kúttípusokat mutatja be. Találunk itt vízhordó és tároló eszközöket, megismerhetjük az ásott és a fúrt kutak legkülönfélébb fajtáit. Egy 1940-es évek béli öntöttvasból készült berendezésekkel összeállított fürdőszoba pedig a korabeli magánfürdő tárgyi kultúrát tárja elénk.

Orosháza központjában áll az egyetlen hivatalos műemlék épület, a késő barokk stílusban emelt evangélikus templom. 1777-ben kezdték megépíteni, de a legjellemzőbb elemét jelentő korábbi tűzfigyelő toronnyal csak 1830-ban kötötték össze. A torony megtartotta korábbi szerepének egyik fontos kellékét, a harangház emeletének magasságában körbefuttatott erkélye van. Az orgonát az a Dunaiszky Lőrinc díszítette, aki a békéscsabai evangélikus templom szószékoltárát készítette, az oltárkép Pesky József alkotása. A klasszikus barokk padokat idősebb Subkégel Mózes asztalosmester – a Kossuth nejének elbujtatása kapcsán már megismertük ezt a nevet – csinálta. Szinte hihetetlen a szám: 2500 hívő befogadására alkalmas a templom.