A magyar nyelv napjának alkalmából a Nemzeti Színházban szombaton átadták az idén alapított Magyartanár díjakat. Az elismerésben három pedagógus részesült kiemelkedő tudományos, ismeretterjesztő és közösségi tevékenységéért – közölték a szervezők szombaton az MTI-vel.
Az első Magyartanár díjakat Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója adta át – áll a közleményben.
Balázs Géza nyelvész az eseményen elmondta, hogy az elismerést olyan pedagógusok kaphatják meg, akik több évtizede a magyar nyelv ápolásáért és megőrzésért dolgoznak. A díj egy bronzplakett, a hozzá kapcsolódó jutalmat a Libri, a Nemzeti Színház, a Magyar Kultúra Magazin, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) ajánlották fel.
Magyartanár díjban részesült Széplaki Erzsébet tanító, magyartanár, tehetséggondozási módszertani szaktanácsadó, érdemes tankönyvíró. Korábban az Apáczai Kiadónál, jelenleg a Műszaki Könyvkiadónál jelennek meg a felső tagozatos Nyelvtan és helyesírás munkatankönyvei, szövegértési és helyesírási feladatgyűjteményei. Tankönyvírói tevékenysége mellett továbbképzéseket szervez tanítóknak, magyartanároknak.
Díjazták Hauber Károly magyar- és németszakos tanárt, aki középiskolai tanári munkája mellett könyvekkel és 2018 óta a honlapján irodalomtörténeti, érettségire felkészítő multimediális tananyagokkal segíti a magyartanárokat. Könyvet írt A verselemzés iskolája címmel. Irodalomról szóló esszéket adott ki Az olvasás öröme című kötetében. Korábban megkapta az Eötvös József-díjat, 2023-ban pedig Pápa város díszoklevelét.
Díjat kapott továbbá Adamik Tamásné Jászó Anna, az ELTE egyetemi tanára, professzor emeritája, az MTA doktora. Tudományos munkássága fókuszában a leíró és a történeti nyelvészet mellett elsősorban az anyanyelvi nevelés, azon belül kiemelten az olvasástanítás, annak módszerei, története és a retorika áll. Több évtizede a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottsági tagja, két évtizeden át szerkesztette a Magyartanítás című folyóiratot. 1999-ben elindította az országos Kossuth-szónokversenyt. Több tucat könyve jelent meg. A díjat férje, Adamik Tamás professzor vette át.
A közlemény idézi Rátóti Zoltán színművészt, a Magyar Művészeti Akadémia alelnökét is, aki az eseményen elmondta, hogy ahogy a haza, úgy a nyelv is kötelezettségeket ró ránk.
Mint elhangzott, Sátoraljaújhely Balázs Géza javaslatára a Magyar Nyelv Városa címet viselheti szombattól. Szamosvölgyi Péter, a település polgármestere felidézte, számos híresség kötődik a városhoz, többek közt Kossuth Lajos, Andrássy Gyula vagy például Kazinczy Ferenc, aki utolsó éveiben Sátoraljaújhelyen, Zemplén vármegye levéltárában (a mai városháza épületében) dolgozott, sírhelye is a városban található.
Szamosvölgyi Péter hozzátette, hogy nemcsak a múlt, de a jelen is hozzájárult a címhez, hiszen jelenleg is sok olyan kulturális és irodalmi tevékenység zajlik a városban, amely a magyar nyelv megőrzését és ápolását célozza.
A sajtótájékoztatón a Magyarságkutató Intézet együttműködési megállapodást kötött a PKÜ-vel. Kásler Miklós, az intézmény vezetője elmondta, hogy a magyar nyelv olyan alappillér, amely összeköti a nemzetet, a nemzet különböző részeit.
A laudációt és a díjátadást követően kezdetét vette a 24. Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny, melyen a 16–30 év közötti korosztályból kikerült döntősök mérik össze szónoki tudásukat.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége kezdeményezésére az Országgyűlés 2011-ben egyhangú döntéssel nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává.
MH/Purger Tamás
