A jövőbe vezető útmutatás az egyensúly és a növekedés útja – fogalmazott Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Csodaszarvas-szobor felavatásán. A Pénzmúzeum kertjében elhelyezett alkotás kapcsán leleplezésekor a jegybankelnök kiemelte, hogy a magyarság eddigi ezer évében mindig volt egy olyan út, ami a fennmaradáshoz vezetett.
Egy szoboravatás mindig különleges esemény, egy csodaszarvas avatása pedig nem is lehetne különlegesebb – közölte Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Csodaszarvas-szobor felavatása alkalmából tartott sajtótájékoztatón csütörtökön. A jegybankelnök kiemelte, hogy a csodaszarvas egy jelképes, lélekvezető lény, ami illik a Pénzmúzeum és az MNB felügyeleti bizottságának helyet adó épülethez.
A csodaszarvasról szóló legendák azt tartják, hogy az útmutató a jövő felé. Szilárdság, biztonság, gazdagság és boldogság jelképe. A magyarok ősi legendája – hangsúlyozta a jegybankelnök. Mint mondta, az MNB ugyanezt az útmutatást szeretné megadni Magyarországnak. Matolcsy György kiemelte, hogy a magyarság eddigi történetében mindig volt egy olyan út, ami a fennmaradáshoz vezetett, ezért is a Pénzmúzeum jelképe a csodaszarvas.
A szarvas azt üzente, hogy mi, magyarok bátran vállalkozzunk arra, hogy megsokszorozzuk – végül harmincszorosára növeljük – Magyarország aranytartalékát – részletezte Matolcsy György. Kiemelte, hogy több jó híre is van ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy 345 milliárd forintnyi nyereséget értek el a befektetésen, továbbá nem terhelik az adófizetőket, mivel az MNB összes épületének az építését, felújítását, a műkincsek megalkotását ezekből a forrásokból finanszírozták. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy eközben a költségvetésnek 600 milliárd forintnyi osztalékot fizettek. A jövőbe vezető útmutatás az egyensúly és a növekedés útja – szögezte le.
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke beszédében szintén kitért arra, hogy a csodaszarvas az újjászületés, valamint a megújulás jelképe, egyúttal jelezte, hogy a Pénzmúzeum épülete is a megújulást szimbolizálja. Az alelnök elmondta, hogy az épületet a történelem nem kímélte, a legnagyobb csapás pedig az volt a létesítmény számára, amikor a szocializmus időszaka alatt lassú erodálódásnak indult. Emlékeztetett arra, hogy az MNB 2016-ban vásárolta meg az épületet, és új funkcióval látta el. Ebben az épületben foglal helyet a felügyelet is, ami egy olyan szakma, amelyet az elmúlt száz évben mindig egy intézményi válság formált. Visszatérő gondolat az MNB-ben, hogy értő módon kell szemlélnünk a múltat, mert az mintázatot adhat a jelenhez, és ebből megsejthetjük a jövőt is – hívta fel a figyelmet Kandrács Csaba a csodaszarvas története kapcsán.
Szőke Gábor Miklós szobrászművész, a Csodaszarvas-szobor megalkotója felidézte, hogy amikor három és fél éve a Csodaszarvas leendő helyét nézték meg Matolcsy Györggyel, még hírből sem lehetett hallani világjárványról, háborúról, valamint gazdasági válságról. Azóta minden eddiginél jobban felerősödött ennek a szobornak a létjogosultsága – szögezte le az alkotó, aki szerint nagy szükség van a reményt keltő közös történetekre.
MH/Purger Tamás
