HIRDETÉS

Szakcsi Lakatos Bélától búcsúzott a miniszterelnök

Kultúra
  • 2022.10.18. - 14:39
Cikk borítókép
Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó, valamint Leslie Mandoki zenész-producer, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke (elöl, j-b) az október 2-án 80. életévében elhunyt Szakcsi Lakatos Béla, a magyar dzsessz kiemelkedő alakjának, Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművésznek, a nemzet művészének búcsúztatásán a Fiumei úti sírkertben 2022. október 18-án.MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett a nemrég elhunyt Szakcsi Lakatos Béla keddi temetésén. A nemzet érdemes művészétől, a magyar dzsessz kiválóságától nem csak a miniszterelnök búcsúzott. A temetésen részt vett többek között Novák Katalin köztársasági elnök, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, valamint Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára is.

Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára búcsúbeszédében Szakcsi Lakatos Bélát mint a magyar dzsessz legendás alakját méltatta, akit minden hazai és külföldi pályatárs, valamint a nagyközönség is megbecsült és elismert.

Egyedülálló pályafutása minden egyes percében bizonyossá tette: zenélni, művésznek lenni, minden nap embernek maradni kegyelem, a teremtés dicsérete – emelte ki az államtitkár, hozzátéve: Szakcsi Lakatos Béla életét, művészetét hálaadásnak tekintette ezért a kegyelemért.

Kapott tálentumaival nem elégedett meg, szüntelenül válaszokat keresett, nem beletörődve a zenei megszokásba. Talán ez a korszakos, ma már alig ismert alázat, bölcsesség és hűség az a titok, amely a zenéje iránti rajongáson túl gondolatain és világlátásán át is nagy hatást gyakorolt pályatársaira és közönségére is – emlékezett a művészre.

HIRDETÉS

Hoppál Péter hangsúlyozta, Szakcsi Lakatos Béla mint az improvizáció királya hittel vallotta, hogy az a jó muzsikus, aki mer kockáztatni. Az improvizáció mint a művészi intuíció legmagasabb rendű megnyilvánulása átszőtte egyész lényét, a fúzió, a crossover és az improvizáció hazai nagymestere volt – fűzte hozzá.

Mint fogalmazott, Szakcsi Lakatos Béla pályája egy életen át játszott, halálos, komoly játék, a tehetség erejének igazolást és reményt adó diadala.

Sokrétű zenei kompetenciája a komoly- és kortárs zenétől, Bach, Mozart, Bartók, Ligeti, Eötvös vagy Kurtág tanulmányozásától a dzsesszimprovizáción és a kortárs improvizáción át, a cigány folklórtól, a cigány musicalen és a cigány dzsesszen keresztül a világzenéig ért – méltatta az elhunytat.

HIRDETÉS

Az államtitkár elmondása szerint hasonlóan komplex, progresszív, a komolyzenétől a legmagasabb rendű dzsesszinterpretációig terjedő formanyelv csak Keith Jarrettet, Chick Coreát vagy Oscar Petersont jellemezte, a magyar pályatársak közül pedig rajta kívül a hazai dzsesszművészet első generációját, Pege Aladárt, Babos Gyulát és Vukán Györgyöt.

Szakcsi Lakatos Béla tájékozódási pont volt a magyar kulturális életben - hangsúlyozta Hoppál Péter, felidézve, hogy a zeneművész váratlan távozása előtt két héttel, a Budapest Music Centerben sajtótájékoztató keretében mesélt utolsó, öt éven át írt, élete főműveként aposztrofált, monumentális szerzeményéről, a Tudás fája című, egész estés misztériumjátékról.

Szakcsi Lakatos Bélától a temetőben mások mellett elbúcsúzott Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Káel Csaba rendező, a Müpa vezérigazgatója, valamint zenész pályatársai, mások mellett Balázs János, Frenreisz Károly, Horváth Charlie, Mága Zoltán, Malek Andrea, Leslie Mandoki, Müller Péter Sziámi és Varnus Xavér.

HIRDETÉS

Szakcsi Lakatos Béla 1943. július 8-án született Budapesten. Kilencévesen kezdett zongorázni, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanulójaként ismerkedett meg a dzsesszel. A hatvanas évek közepétől lépett fel saját zenekaraival, a hetvenes évektől a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsesszzongora szakán tanított. Koncertjein a dzsesszt és a kortárs improvizációt ötvözte, a klasszikus- és kortárs zenére, a népzenére, valamint a dzsesszre egyaránt reagáló, progresszív előadásokat hozott létre.

Művészete elismeréseként 1987-ben kapta meg a Liszt Ferenc-díjat, 1994-ben a Szabó Gábor-életműdíjat. 2002-ben érdemes művész lett, és elnyerte a Budapestért Díjat. 2005-ben vehette át a Kossuth-díjat, 2006-ban Prima-díjas lett, 2010-ben a Magyar Kultúra Követe címmel, valamint Hazám-díjjal ismerték el tevékenységét. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki, 2018-ban Fonogram-díjat kapott, 2022 januárjában a Petőfi Zenei Díj átadóján életműdíjban részesült.

HIRDETÉS

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS