Azt, hogy az ember lehet szerelmes egy városba, az irodalom többször bizonyította. Péntek Orsolya regényében szenvedéllyel beszél Pécsről, amely szerinte több mint egy egyszerű polisz: a ma is létező Római Birodalom védőbástyája.
„Egy birodalom megbukhat politikai vagy katonai értelemben, de kulturális értelemben nagyon hosszan fennmaradhat. A Római Birodalom például még ma is létezik: meghatározza az utcák, a házak rendjét, számos európai nép nyelvét, a jogrendszerünket, a szokásainkat, az irodalmunkat és a festészetünket és még rengeteg mindent” – állította határozottan Péntek Orsolya, a Vénusz jegyében című regény szerzője a kötet bemutatóján október 13-án a Margó Fesztivál kezdőnapján.
Ez a gondolat szilárd alapja a szerző világlátásának, és így annak a regénynek, amely Pécs rendkívül messzi történelmi időkbe visszanyúló történetét igyekszik felvázolni a különböző korok kiemelkedő alakjainak ábrázolásával. Történelmi regényről van szó, és mégsem. A főbb karakterek legtöbbje valós történelmi személy, és a korábrázolás is a hitelességre törekszik, az írói cél mégsem valamiféle historikus tabló megfestése, sokkal inkább egy város, esetünkben Pécs kulturális rétegeinek feltárása, a kapott örökség sokszínűségének bemutatása.
Amint a szerző a bemutatón elhangzott szavaiból kiderült, Pécs földrajzi helye egyszer s mindenkorra meghatározza mindenkori történelmi és kulturális helyzetét, szerepét is. Ahogy Péntek Orsolya fogalmaz: a limesen belül van, a birodalom utolsó városa, szemben azzal a világgal, amelyet a rómaiak barbárnak neveztek.
Arról, hogy a város milyen szerepet töltött be a római, az ókeresztény vagy a reneszánsz korban, a Zsolnayak éveiben, a művelt olvasó sokat tudhat. Talán kevésbé ismert az oszmán hódítás utáni története. Ahogy az író kifejtette, Pécsnek jót tett, hogy a végvár szerepét tőle Kanizsa vette át. A békés poliszt az oszmánok is kedvelték, ezért hamar vallási, oktatási és szellemi központtá emelték. A harcok megkímélték, fejlődés, gazdagság jellemezte. A szerző szerint Pécs megbecsültségét nemcsak pompás fekvése támasztotta alá, hanem az oszmán hitvilág egy legendája is. A törökök nem filozófusként, hanem mágusént tisztelték Platónt, és úgy tartották, a Nagy Alexandrosz ajándékba adta neki ezt a várost. Hitük szerint Platón Pécsett nyugszik egy rózsakertben eltemetve.
Még egy gondolat a címről! A Vénusz jegyében az európai műveltségű olvasó számára szerelmes vagy erotikus regényt sejtet. A török asztrológia szerint azonban a város ennek a bolygónak a jegyében fekszik, és ez meghatározza történelmét, sorsát. Ahogyan az egész regény szerkezetét.
A kötetet a Kalligram adta ki.
