Az elmúlt fél évszázad legjelentősebb Bosch-kiállítása látható holnaptól a Szépművészeti Múzeumban. A budapesti tárlaton a németalföldi mester mindössze huszonegynéhány alkotást számláló életművének legkiemelkedőbb darabjai láthatóak, más izgalmas középkori remekek – például az Országos Széchényi Könyvtár ősnyomtatványa vagy a Vatikáni Apostoli Könyvtár kódexe – mellett.
„Létrejött a lehetetlen kiállítás, amely tíz évre előre és visszamenőleg is a Szépművészeti legsikeresebbjének ígérkezik” – emelte ki Baán László főigazgató a Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa című tárlat bemutatásán tegnap a Szépművészeti Múzeumban.
Az európai festészet egyik legnagyobb hatású és legemblematikusabb életművét megalkotó németalföldi mester, Hieronymus Bosch (1450 körül – 1516) művészetének keresztmetszetét adó kiállítás szombattól július 17-ig látogatható. Mint Baán a sajtóbejáráson hangsúlyozta, az anyag nemcsak Közép-Európa valaha volt legnagyobb tárlata Bosch műveiből és művészetéről, de a teljes nemzetközi múzeumi világot tekintve is az elmúlt fél évszázad legjelentősebb Bosch-kiállítása.
A főigazgató azt is elmondta, az, hogy a mintegy kilencven műalkotást felvonultató tárlatra a világ legnagyobb múzeumai tíz remekművet is kölcsönöztek, Tóth Bernadett kurátor munkáját, illetve koncepcióját dicséri. Baán hozzátette: az életmű mintegy fele Budapesten látható most, köztük olyan híres festmények, mint a Bolondok hajója, a Királyok imádása vagy A földi gyönyörök kertje. A kiállításra a Louvre-ból, a New York-i Metropolitan Museum of Artból, a londoni National Galleryből és a madridi Pradóból is érkeztek remekművek.
„Boschnál oda kell állni a képek elé, mert amikor azt hisszük, hogy mindent látunk, még felfedezünk valami újat” – hívta fel az újságírók és a jövőbeni látogatók figyelmét Baán László. A főigazgató úgy fogalmazott: ez a nagyszerű kiállítás jó alkalom arra is, hogy reményeik szerint visszahozza a látogatókat a múzeumba.
Még arról is beszélt, a tárlat bemutatja Bosch művészetének izgalmas előzményeit, azt, hogy miből „nőtt ki az ő univerzuma”, de követőivel, illetve a későbbi századokban gyakorolt hatásával is foglalkozik. „Ma is velünk van Bosch víziója a világról” – zárta beszédét Baán László, megmagyarázva, miért kapott helyet a tárlat végén Sebastiao Salgado kortárs brazil fotográfus egy felvétele, valamint az Oscar-díjas Rofusz Ferenc legfrissebb animációjának egy részlete, amely A földi gyönyörök kertjével foglalkozik.
A Tóth Bernadett kurátor és társai, Csető Georgina és Köves Anna művészettörténészek által összeállított anyag valóban segíti a látogatót Bosch néha ijesztőnek, de legalábbis furcsának tűnő festményei megértésében. A hét szekcióba csoportosított műveket – festményeket és rajzokat – a mester művészi forrásai: irodalmi és teológiai szövegek, a franko-flamand és utrechti miniatúraművészet, grafikai lapok, iparművészeti tárgyak segítenek kontextualizálni.
Ez egyrészt azért jelentős, mert így olyan kincseket láthatunk, mint a vatikáni könyvtár kódexe, az Országos Széchényi Könyvtár ősnyomtatványa, az oxfordi Bodleian Library hóráskönyve vagy a madridi Escorialból érkezett falikárpit. Másrészt ezáltal teljesebb képet kaphatunk annak az átmeneti kornak – a középkor alkonya és az újkor hajnala – kultúrtörténetéről, amelyben Bosch élt és alkotott.
A kiállítást magyar és angol nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus kíséri, amelyben a mester legnevesebb szakértőinek tanulmányai is olvashatók.
