Január végén nyílik meg a nagyközönség előtt a Magyar Zene Háza. A Sou Fujimoto japán sztárépítész által tervezett csodálatos épület a Városliget gyöngyszeme lett, állandó zenetörténeti kiállítása pedig valóban páratlan élményt nyújt a látogatónak.
Az elkészült Magyar Zene Háza modern, 21. századi épület a Városliget közepén: csodálatos hangzás, stílusos, szép belsőépítészeti megoldások és bútorok, izgalmas közönségforgalmi terek, a felső szinten a természetbe nyúló terasz, az alsó szinten nemzetközi viszonylatban is párját ritkító állandó tárlat. Az ország legújabb kulturális intézménye január végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt – és a csütörtöki sajtóbejáráson látottak alapján bizton állíthatjuk: kihagyhatatlan.
„Magyarországon a millennium óta nem volt ilyen kulturális beruházási boom, soha nem fordítottak ennyi közpénzt kulturális intézmények felújítására, létrehozására, mint az utóbbi években" – hangsúlyozta köszöntőjében Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.
Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa beszédében elmondta, a Magyar Zene Háza olyan különleges zenei beavató intézmény lesz, amely egyedülálló a világon. „Bizonyítja, hogy a 21. század nyelvén is lehet csodákat teremteni" – emelte ki, hozzátéve, hogy a Sou Fujimoto japán sztárépítész által tervezett ház egészen egyedi alkotás, amely magán is túlmutat. „Azt a hagyományt folytatja, teljesíti be, amely százötven éve az Állatkerttel kezdődött" – fogalmazott Baán László.
A sajtó képviselőit üdvözölte Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a Liget Budapest projekt jelenleg az egész nyugati világ legnagyobb kulturális fejlesztése. „Már elkészült a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza átfogó felújítása, megépült az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, megnyílt az újjáépített komáromi Csillagerőd, a városligeti parkfejlesztés eddig átadott elemei pedig már több millió látogatót vonzottak" – fejtette ki. Gyorgyevics azt is elmondta, a kivitelezés során kiemelt figyelmet fordítottak a fenntartható és klímabarát megoldások alkalmazására is, így az épület energiaellátását nagyobb részben megújuló – például geotermikus – energiaforrásokból fedezik.
„Célja, hogy legyen a magyar zene otthona, de épüljön be az európai, nemzetközi köztudatba, kulturális vérkeringésbe is, sugározza a magyar zenei kultúra és pedagógia eredményeit" – hangsúlyozta Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész, az intézmény igazgatója. Mint elmondta, az épület háromosztatúsága hármas funkciójára is utal.
A föld alatti szint a kiállítások és a hangdóm, a zenével való ismerkedés, a múlt tere, a park szintje az élő zene, a jelen, a kulturális programok helye, az emelet, a lombkoronaszint pedig a kutatás és a jövő otthona: itt találhatóak a zenepedagógiai foglalkoztatók, a könyvtár, a digitális archívum. Batta arról is beszélt, az első fél évben változatos műfajú programokkal, koncertekkel, előadásokkal várják a közönséget, és a fiatal művészek bemutatására is fognak koncentrálni.
MH / Purger Tamás
