Geskó Judit művészettörténész nyitotta meg a művész jelenlétében a Magyar Nemzeti Galéria C épületében csütörtök este azt a kiállítást, amely Hollán Sándor Franciaországban élő grafikus a Szépművészeti Múzeumnak adományozott munkáiból mutat be egy szűk kollekciót. A kiállítást háromnyelvű katalógus is kíséri.
Tíz évvel ezelőtt, 2011-ben a Szépművészeti Múzeum közel száz munkáját mutatta be az 1933-ban Budapesten született, 1956 óta Franciaországban élő Hollán Sándor (Alexandre Hollan) grafikusművésznek, akinek faábrázolásai a legismertebbek.
A művész 2001 óta többször is ajándékozott az intézménynek a műveiből, 2017-ben egy több mint száz kompozícióját magában foglaló adományt ajánlott fel, amely az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményben és a Grafikai Gyűjteményben kapott helyet a külföldön alkotó magyar művészek munkái között. A Magyar Nemzeti Galériában látható mostani kabinetkiállításon – amelyet Geskó Judit művészettörténész nyitott meg az idős művész jelenlétében – ezekből az alkotásokból mutatnak be szűk teremnyi válogatást. A kiállított munkák közt grafikák és festmények is vannak.
Hollán Sándor 1955-ben díszletfestőként végzett, majd az egri színházban dolgozott. A forradalom évében, 1956-ban hagyta el Magyarországot, és sok más kollégájához, például Reigl Judithoz és Hantaï Simonhoz hasonlóan Franciaországban telepedett le. Párizsban szerzett diplomát az École Nationale Supérieure des Arts Décoratifs grafikus szakán.
A francia tájon tett utazásai során, főleg Languedoc mediterrán vidékén kezdett el fákat rajzolni, amelyek átlényegítve, meditációs objektumként jelennek meg a képein. Egyszerre mutatják önmagukat és a bennük rejtőző, a festő tekintete, figyelme által kibontott további formákat. A fát – gyakran ugyanazt a fát, mint például a mostani kiállításon – Hollán a legtöbbször tussal vagy szénnel rajzolt sorozatképekben jeleníti meg, különös szekvenciákat alkotva.
Képein a hatvanas években jelent meg a táj, nem sokkal később pedig a házmotívum. A nyolcvanas évek közepén kezdett csendéleteket készíteni, ám a neolatin nyelvek által „halott természetnek” (francia nature morte, olasz natura morta) nevezett csendélet-kompozíciókat Hollán Sándor „vie silencieuse”-nek nevezi, franciára fordítva a magyar kifejezést – hívta fel rá a figyelmet a tárlat kurátora.
Hollán Sándor munkáit általában jegyzetekkel kíséri. Írásait 1997-ben könyvalakban is kiadták franciául, most pedig a kabinetkiállítás alkalmából megjelent a Szépművészeti Múzeumnak adományozott kollekció háromnyelvű, magyar, francia és angol katalógusa is.
