Ma van hamvazószerda, ezzel kezdetét veszi a nagyböjt, a húsvétra felkészítő negyvennapos előkészületi időszak.
A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására. A nagyböjt latin elnevezése quadragesima, ami negyvenet jelent, azt a negyven napot jelöli, ami hamvazószerdán kezdődik, és húsvétvasárnap ér véget.
A böjtölésről már a Szentírásban olvashatunk, ami soha nem öncélú cselekedetet jelöl, hanem mindig a bűnbánat, a gyász vagy az Istenhez forduló kérés, valamint a nemzeti tragédiákra való emlékezés kísérőjeként jelenik meg. A böjtölés már az Ószövetségben megjelenik, a keresztények számára azonban a legfontosabb példa Jézus böjtje.
Ennek nyomán alakult ki az első századokban a negyvennapos böjt megtartása, és a 4. századra már általánossá vált a keresztény világban. Napjainkban az egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt a 18 és 60 év közötti hívek számára, amikor a húsfogyasztástól tartózkodni kell, és a legfeljebb három étkezés alatt csak egyszer lakhatnak jól. Idén a pandémia miatt módosul a hamvazkodás szertartásrendje.
Miután a pap imádsággal megáldotta a hamut, és meghintette szenteltvízzel, szó nélkül a templomban jelen levő hívekhez fordul, és mindössze egyetlenegyszer mondja el mindenkinek a Római Misekönyv formuláját: „Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” vagy „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” Ezt követően kezet mos, majd maszkban mindenkit meghamvaz.
