Derengés – Akarat és forma címmel látható kortárs kínai kiállítás az Ybl Budai Kreatív Házban a Magyarország és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének hetvenedik évfordulója alkalmából.
Tizenegy kortárs kínai művész fogalmazta meg egyedi perspektíváját azon a tárlaton, amely Derengés – Akarat és forma címmel tekinthető meg az Ybl Budai Kreatív Ház két szintjén. A november 10-ig látogatható kiállítás a keleti világ sokszínű művészetébe nyújt betekintést. A modern, ugyanakkor a keleti kultúra hagyományaira épülő alkotásokon keresztül bepillanthatunk az ország társadalmi átalakulásába is.
Huang Du elméleti szakértő a kiállítás angol, kínai és magyar nyelvű katalógusának esszéjében arról értekezik, hogy a kínai nyelvben a „derengés” szó azt jelenti, a dolgok homályosan látszanak, a tárgyak, képek körvonalai csupán felsejlenek. A kifejezést elsősorban a dolgok valóságban létező formájának leírására használják. Ezen túlmenően az „akarat és forma” a kortárs művészeti tárgyak eredeti koncepciója és formai megjelenésük közti kapcsolatra világít rá. Az akarat fogalma azt jelenti, hogy a művész tudatosan határoz meg egy célt és ahhoz úgy irányítja cselekedeteit, hogy végül elérje azt. A forma pedig nem más, mint az akarat megtestesülése.
Kína sajátos modernitással bír, egy olyan politikai-gazdasági államrendszer, amelyben a szocialista rendszer és a piacgazdaság együtt van jelen. Emiatt a kortárs kínai művészet szinte teljes szinkronban van a reformokkal és az ország világgazdasági nyitásával. A művészek folyamatosan új nyelvezetet és formavilágot hoznak létre, felhasználva a hétköznapi tapasztalatokat úgy, hogy túllépnek a korábbi empirikus dimenziókon. Művészetük egyfajta vizuális filozófia Huang Du szerint.
A kortárs kínai művészet nehezen leírhatósága abból fakad, hogy keveredik benne a megújult hagyomány és modernitás, az ortodoxia és a folklór, a nemzetköziség és a lokalitás. A művészek inkább a valóság és a képzelet, a megszokott és a szokatlan közti viszonyra koncentrálnak. Kombinálják a mikrokozmikus világot a személyes tapasztalataikkal és a kettőt együtt fejezik ki.
A két társkurátor, Zhang Siyong és Erdész László tizenegy művészt választott ki Kínából. A földszinti térben Li Hongbo Nő című alkotása központi helyen szerepel. Az embernagyságú, papírból készült nőalakok kígyószerűen terülnek el előttünk. Két, cím nélküli képen vízszintes, színes vonalakat látunk, amelyek Wang Guofeng festőművész munkái, de itt találjuk Weng Fen Falon ülve – Sencsen és Sanghaj madártávlatból című fotóit is. Az olajfestészetből diplomázott Weng Fen munkáiban arra a pszichológiai átalakulásra és krízisre összpontosít, amelyet Kína városi modernizációja eredményez a gazdasági globalizáció kontextusában.
Még ugyanebben a térben kapott helyet Feng Jiali kínai motívumok és táj ihlette, autentikus installációja: a falon a Hímzés varázs, míg a plafonra függesztett Tájkép tekercs című alkotásokat érdemes közelebbről is szemügyre venni. A tér utolsó látványos installációja Jia Shanguo alkotása. A művészek paradicsoma című, rizspapírból és tintából készült, szürkésfekete színű munka leginkább a pánsípra emlékeztet.
Az alagsorban Zhang Chunhua Párbeszéd és Nézz című hatalmas, elmosódó, különös hangulatú olajfestményei fogadnak bennünket. De itt van Zhu Mingtao festőművész Egyszer című akril festménye, valamint Jia Shanguo Égetés című kerámia sorozata is. Majd ismét egy igazán autentikus, három egységből álló keleti hangulatú festményt látunk, amelyet Lei Ziren festőművész vegyes technikával alkotott meg. Ren Rong képzőművész három részes sorozata igazán különleges: Genezis című műveinek tűzpiros színű körei csakúgy izzanak a fehér falakon. Végül Xia Xuebing szobrász látványos, fa-acél installációja zárja a tárlatot.
Valamennyi alkotóban közös, hogy meglepő módon, egyedi technikával ábrázolják Kína sajátos, belső világát. A kiállított munkák pedig egyértelműen bizonyítják a művészek autonómiáját, kreativitását, amely a modern kínai művészet legfőbb értéke.
