Nő a kultúrára fordított összeg a jövő évi költségvetés tervezetében, ami európai összehasonlításban is kiemelkedő – mondta Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár tegnap az Országgyűlés kulturális bizottsága által az Országház Felsőházi termében megrendezett szakmai konferencián.
Fekete Péter beszámolójában felidézte az idei Múzeumok éjszakája sikerét: Budapesten több mint százharmincnégyezer, vidéken pedig százhetvenezer ember látogatott el hazánk legkomolyabb összművészeti fesztiváljának csaknem kétezer programjára.
Majd emlékeztetett, 2010-ben a központi költségvetés százhetvenkétmilliárd forinttal támogatta a kulturális ágazatot, ez az összeg a 2020-as költségvetésben már ötszáthetvennyolcmilliárd forint lesz, és ez európai összehasonlításban is kiemelkedő. Hozzátette, persze ez is véges keret, ezért fontos, hogy az intézményvezetők az újabb források igénylése helyett a hatékony működésre koncentráljanak.
A tao-rendszer megszüntetésével a kormányzat vállalta a legutóbb befolyt 37,4 milliárd forintos összeg biztosítását és elosztását. A felosztásnál elsőbbséget élveznek a közfeladatot ellátó, kiemelt stratégiai intézmények igényei, de a független szféra is megkapja az eddigi támogatását, például a táncművészetnek harminc-negyven százalékkal több forrást tudtak biztosítani – közölte. Majd bejelentette, jelenleg negyven kulturális intézményt, egyesületet ellenőriznek a tao-támogatásokkal kapcsolatban gyanított szabálytalanságok miatt.
L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke, a konferencia levezető elnöke hozzászólásában nagy adósságnak nevezte a közművelődési és közgyűjteményi dolgozók bérének rendezését, amire elmondása szerint Fekete Péter is nyitott.
A konferencia további részében a Magyar Művészeti Akadémia, a Lakiteleki Népfőiskola, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Néprajzi Múzeum vezetői beszéltek az általuk irányított intézmény aktuális helyzetéről, szerepéről.
Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára elmondta: az MMA-nak nyolc művészeti és egy elméleti tagozata van, közöttük egyenlő arányban osztják szét a pályázati pénzeket.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a népfőiskolai rendszer immár harmincéves működtetéséről beszélt: a népfőiskola célja népben, nemzetben, hitéletben gondolkodó, cselekvőképes közösségek létrehozása. Majd arról is szólt, hogy a Kárpát-medencei hálózatban térségi, kistérségi és járási, illetve helyi népfőiskolák egyaránt működnek, több mint húsz értékfeltáró kollégium alakult, 2017 óta a népfőiskola vette át a Nemzeti Művelődési Intézetet, amelynek új épületét 2020 tavaszán avatják Lakiteleken.
„A magyar irodalomban egymással szemben álló szekértáborok vannak, bizonyos csoportok végváraiként működve. Pedig sem balliberális, sem nemzeti irodalom nincs: magyar irodalom van, nemzeti és baloldali beállítottságú szerzőkkel” – fogalmazott a konferencián Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Demeter szerint a magyar irodalom sokszínűségét kell tudni megmutatni.
Radák Eszter, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektora arról beszélt, hogy a képzőművészet a digitális korban teljesen másként működik, mint néhány évtizeddel ezelőtt. „Az MKE-n a legszélesebb korosztálynak oktatunk, gazdag képzéskínálattal. Friss hír, hogy az MKE európai egyetem lett, globális képzési programot fogunk működtetni a római, a drezdai és a rigai akadémiával” – mondta a rektor. Majd reményét fejezte ki, hogy az intézmény százötven éves ingatlanjait is előbb-utóbb fel tudják újítani.
