„Küldetése van a magyar népnek”

Nem megmérgezték, hanem feltételezhetően érelmeszesedés okozhatta a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok és a bécsi udvar között betöltött közvetítői, békéltetői szerepéről is ismert nemes halálát – derül ki abból a kötetből, amelyet 2012 végén jelentetett meg Kristóf Lilla antropológus, muzeológus Széchényi Pál érsek múmiájának vizsgálatairól. „A kötet inspirációt adott ahhoz, hogy kiállítás formájában is megjelenjen a munka. A Győri Hittudományi Főiskolának és Borkai Zsolt polgármesternek köszönhetően nagyvonalú támogatást tudhat magáénak a projekt. Új technikai eszközöket és ötleteket hozhattunk be, amelyek segítségével szakíthatunk a múzeumok megszokott hagyományaival – mondta lapunknak Kristóf Lilla, aki egyben a kiállítás egyik kurátora is. – Alapkoncepcióm volt, hogy ne legyenek vitrinek, hiszen a kézzelfoghatóság mindenki számára – így a vakoknak és gyengénlátó érdeklődőknek is – közvetlen élményt jelenthet. A kiállítás egyik központi elemét jelenti a múmiakutatásban jelentős szereppel bíró hamis múmiák kiszűrése által felvetetett ötlet: Bálint Ibolya képzőművész munkája nyomán a látogatók megbizonyosodhatnak arról, hogy milyen különbségek vannak egy igazi és egy hamis múmia között” – magyarázta. A kiállítás ezen részét Balogh Attila idegsebész világszabadalmat jelentő 4D anatómiai modellező készülékének demo formában történő működtetése teszi még érdekesebbé, amelyet a közönség háromdimenziós felvételeken ismerhet meg.

„Összetett a kiállítás, amellyel néhol látszólag ugrálunk a térben és időben, de a végére egységes kép áll össze. Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy a magyarság múltja nem lineáris, hanem folyamatosan visszautal önmagára. Ebben benne van az a gondolat is, hogy népünk részét képezik őseink és a még meg nem születettek is – ezzel kitörünk saját, egocentrikus világképünkből” – hangsúlyozta a kurátor. A tárlat a könyv tematikáját folytatja, hiszen már abban is sok tudományterületet fűzött össze a szakember. „Ez a projekt számomra azt bizonyítja, hogy a tudományos kutatások jövője az lesz, hogy minél több diszciplínát körbejárva több kutatót bevonva tudjunk megvizsgálni egy-egy témát. Ez az együttműködés tehát jövőbemutató kezdeményezése a muzeológiának” – hangsúlyozta.

A kiállítás alkotói célul tűzték ki, hogy a korszak szellemiségét is kibonthassák, ezt pedig többek között Boldizsár Péter animációs alkotásaival teszik meg. Kristóf Lilla a kiállítással arra is szeretné felhívni a figyelmet, hogy a Széchenyi család vagyonát és hírnevét Pál és György alapozta meg. „A közvélekedéssel ellentétben, Széchenyi István nem a kezdetet és a véget jelentette a család történetében, a fundamentum a két érsek. Ezt bizonyítja többek között, hogy Pál erőfeszítései nem vallottak kudarcot: 1711-ben a szatmári békével megjelentek azok a pontok, amelyeket ő már 1704-ben javasolt”.

A tárlat szakértőknek és laikusoknak is érdekes élmény. „A látogatók a múmiakutatás izgalmaiba, rejtelmeibe csöppenhetnek bele, valamint remélem, sikerül elültetni a gondolkodásban, hogy a sok szenvedés és tragédia ellenére jó magyarnak lenni, fontos küldetése van a magyar népnek. A múltunkról, különleges európai jelenlétünkről, hitvilágunkról elgondolkodni és mindezt lélekben megélni fontos lenne minden magyarnak” – fogalmazott Kristóf Lilla. És úgy látja, hogy a kiállítás szakmailag is jelentős kiindulópont lehet. „A muzeológia nem találja a helyét és igazodását Magyarországon, nem lát kiutakat és belterjessé is vált. A helyzeten őszinte szembenézéssel lehet változtatni, valamint fel kell venni a 21. század tempóját azzal, hogy szellemiségben a fundamentumra kell visszahelyeződni, de modern eszközöket alkalmazva”.

A tárlat vándorkiállításként Veszprémben, Kalocsán, Pécsett és Sopronban is látható lesz, s helyszínenként megújuló tartalommal várja az érdeklődőket. A kutatás eredményeit angol nyelvű, a magyar kultúrát és a múmiakutatás területét egyaránt bemutató kötetben is tervezik publikálni, amelyet több tudományterület képviselői haszonnal tudnak majd forgatni, akár külföldön is.