A kosztümös intrikáktól a régimódi sci-fiig

A hírekkel ellentétben semmi botrányos nincs Peter Strickland alkotásában, a Burgundy hercegében

Kultúra
  • 2015.04.17. - 15:26

A híresztelésekkel ellentétben szinte semmi botrányos nincs a Varga Katalin balladája rendezőjének új filmjében, a Burgundy hercegében és a Snowpiercer című régimódi sci-fi is majdnem olyan szuper, mint ahogy a nemzetközi sajtóban olvasni lehetett. Merítettünk a 22. Titanic Filmfesztivál programjából.

Sidse Babett Knudsen 20150417
Sidse Babett Knudsen (balra) és Chiara D’Anna is jéghideg a szerepében (Fotó: MH)

Peter Strickland filmkészítés iránti szenvedélye tagadhatatlan, első egész estés produkcióját, a Varga Katalin balladáját például – miután hiába házalt – családi örökségéből forgatta le. Már az erdélyi bosszútörténeten is érezni lehetett, hogy a rendezőt nem elsősorban a cselekmény érdekli, jobban szeretett képekkel mint szavakkal mesélni, művei elsősorban vizuális szempontból páratlanok.

Strickland eddigi három filmje olyan egységes és lenyűgöző vi­zualitással bír, hogy legszívesebben minden egyes képkockáját külön-külön kimerevítenénk, majd poszterként a falra tűznénk. Legfrissebb művét több helyen úgy jellemezték, hogy a Szürke ötven árnyalatának realistább változata, volt, aki szadomazo leszbikus botrányfilmként írta le, mindebből azonban nem sok igaz, elég csak annyit elárulnunk, hogy például az egész alkotásban szinte nincs meztelenség. A történet egy cselédlányról szól, aki egy kastélyban kap munkát, úrnője azonban kemény kézzel bánik vele, és minden egyes késést vagy hanyagságot szexuális megaláztatással büntet – kettőjük között hamar szerelmi viszony szövődik, és megkezdődik a hatalmi harc a kapcsolaton belüli dominancia megszerzéséért. Peter Strickland kétséget kizáróan izgalmas és markáns stílusú alkotó, de arra még továbbra is várnunk kell, hogy egy igazi mesterművet alkosson: a film idővel művészieskedővé válik, azonban az a mélység nincs meg mögötte, amelyet láttatni próbál.

Másik választott művünk, a Snowpiercer igazi régimódi sci-fi – egyetlen kifogásunk csupán a tempójával van, kissé feszesebbre vágva jóval erőteljesebb, adrenalindúsabb lehetett volna, és a drámai éle vagy a mondanivalója sem csorbult volna – érezték ezt egyébként a produkció felett bábáskodó Weinstein fivérek is, akik Amerikában egy húsz perccel rövidebb változatban szerették volna bemutatni, végül azonban bár limitáltan, de teljesen hosszúságában küldték mozikba.

Reklám