Mások mellett Tolcsvay Lászlót, a Tolcsvay Trió és Fonográf egykori tagját, Koncsol László szlovákiai magyar írót és Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetest, a „csángók apostolát” tüntették ki Magyar Örökség Díjjal szombaton. Hét kiemelkedő kulturális személyiségnek, illetve csoportnak adományozták oda ismét az elismerést a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.
A gyermekvilágot gazdagító művészetéért vehette át a Magyar Örökség Díjat Halász Judit színész-énekes szombaton. Az idén 73. életévében járó művész számos daloskönyvet, illetve gyermekeknek szóló lemezt jelentetett meg az elmúlt évtizedekben, felvételeiből több mint másfél millió példányt értékesítettek. Az elismert Corvina-kutató házaspárt, Csapodi Csabát (1910–2004), a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattára és Régi Könyvek Gyűjteményének egykori osztályvezetőjét, és feleségét, Csapodiné Gárdonyi Klárát (1911–1993) a magyar történelmi könyvkincs európai szintű feldolgozásáért találták érdemesnek a díjra. Tolcsvay Lászlót, a Tolcsvay Trió és Fonográf egykori tagját a nemzeti hagyományt megújító zeneművészetéért tüntették ki. A zenész kilenc önálló albumot, több musicalt, valamint oratóriumot is írt. Koncsol László szlovákiai magyar író, költő, műfordító, zenész, és helytörténész sokoldalú közösségi szolgálatáért vehette át a Magyar Örökség Díjat. Több mint húsz saját könyve és számos műfordítása jelent meg, más elismerések mellett 2002-ben megkapta a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjét is, 2008-ban pedig József Attila-díjat vehetett át. Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes (1929–2013), a „csángók apostola”, népdal és népénekkutató missziós munkásságának elismeréseképpen kapta meg a díjat. Évekig foglalkozott népi egyházi énekek gyűjtésével a moldvai csángók körében, valamint Erdélyben, Győr-Moson-Sopron megyében, és az al-dunai székelyeknél is. Irodalmi munkásságáért részesült Magyar Örökség Díjban Bálint Tibor erdélyi magyar író, műfordító (1932–2002). A több mint húsz könyvet jegyző irodalmárt többek között József Attila- és Márai Sándor-díjjal is kitüntették pályafutása alatt.
A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar közösségi és léleképítő ének-zenei küldetésért vehette át az elismerést. A 2005-ben magyar gyerekekből alakult kórus 2012-ben első helyezést ért el Bécsben a Summa Cum Laude zenei fesztiválon.
Mint ismert, a díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A Magyar Örökség Díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. Negyedévente döntenek a kitüntetettekről. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Amint a díjat alapítók fogalmaznak, ezek együttesen alkotják a magyarság „Láthatatlan Szellemi Múzeumát”.
A gyermekközönség elvárásai ösztönösek – állítja Halász Judit színész-énekes
2 perces interjú: Halász Judit színművésznő
- Van-e folytatása a műfajnak, vagyis az énekelt gyermekversnek?
- Nagyon boldog vagyok, ha látom, hogy vannak zenészek, akik úgy gondolkodnak az éneklésről, amiként mi gondolkodtunk. A tehetséget nem lehet továbbadni, csak azt az örökséget, amit a magyar kultúrából kaptunk.
- Emlékszik a fordulatra, amikor rájött, hogy az énekléssel a gyerekközönséget meg tudja szólítani, és ezzel új irányt vett a pályája?
- Amikor elkezdtem koncertezni már túl voltam a Mirr-murron és az első két lemezemen is. Érdekes és csodálatos felismerés volt számomra, hogy a koncertjeimmel a legfiatalabb korosztályhoz tudok szólni.
- Mondják, hogy nagyon nehéz közönség a gyermekeké, hiszen őszinték, és a reakcióik is azok.
- Ez így igaz, a mai napig azt állítom, hogy nagyon nehéz közönség, ugyanis nekik ösztönösek az elvárásaik.
- Változott a mai gyermekek koncentráló képessége a tíz-húsz évvel ezelőtti legfiatalabbakéhoz viszonyítva?
- Hála Istennek az én koncertjeimen nincs különbség, ami a gyermekek figyelmét illeti. Az azonban igaz, hogy megváltozott a világ körülöttünk, nyilvánvalóan a gyermekek érdeklődése is sokban változott. A koncertjeimen azonban nem veszem észre mindezt: sikerült úgy alakítanunk a műsort, hogy lekösse a gyermekek figyelmét.
- Érezte úgy, hogy az énekes pálya háttérbe szorítja a prózai színész karrierjét?
- Ha háttérbe nem is szorította, de mivel a műfajt egyedülállóan kezdtük művelni zenésztársaimmal, alkalmanként fontosabb hatást jelentett az énekesi minőségem a színészinél.
