A polgári Magyarország alapjainak lerakását vállalta magára az első felelős magyar kormány – mondta Áder János köztársasági elnök az Országház előtti Kossuth-szoborcsoport átadásán, ahol Kövér László házelnök jelenlétében tegnap felavatta az újrafaragott Horvay János-féle alkotást.
Az ünnepélyes ceremóniát Kossuth Lajos 1848. március 3-án mondott beszédének évfordulója alkalmából tartották. A köztársasági elnök megjegyezte: rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk a kapott örökséggel, hogy folytatjuk-e a polgári Magyarország kiteljesítését.
Pest megye küldötteként Kossuth Lajos az Országgyűlésben arra kérte a képviselőket, hogy meghallván az idők szavát, emelkedjenek fel meddő vitáikból és széttartó önérdekeikből – emlékeztetett az 1848. március 3-án történtekre Áder János köztársasági elnök tegnap a Kossuth téren tartott ünnepségen, amelyen Kövér László, az Országgyűlés elnöke társaságában felavatta a Horvay János eredetije alapján újrafaragott Kossuth-szoborcsoportot. Mint Áder János hozzátette, nem egészen két hét alatt ez a beszéd a polgári Magyarország programja lett. Az első felelős magyar kormány Batthyány Lajos vezetésével kilenc különböző karakterű, de egyaránt elszánt és nagyszerű férfiú- val állt fel. A szoborcsoport őket ábrázolja: Batthyány mellett ott áll Széchenyi István, a fejlődésre felesküdött gróf, Deák Ferenc, a hazát minden elé helyező jogász, Kossuth Lajos, a mások által csupán megközelített határokon át is lépő politikus, Szemere Bertalan, a sérelmi politizálás helyett hazáját szolgáló férfi, Klauzál Gábor, a nemzet felemelkedési ösztöneiben hívő ember, Esterházy Pál, a diplomáciában edzett herceg, Eötvös József, a családi címerével felelősséget is öröklő nemes, valamint Mészáros Lázár, a császári csapatokból magyar honvédséget faragó hazafi.
„Négy arisztokrata és öt köznemes vállalta magára a polgári Magyarország alapjainak lerakását. Történelmünk e jelentős alakjai számára minden személyes vitájuknál fontosabb volt a közbizalom, a közmegegyezés, a hűség, a kézfogás” – fogalmazott az elnök. Kiemelte: mindezt üres kasszából, sérülékeny szabadságban, katonai fenyegetettség közepette, egy iparilag fejletlen országban tették.
Úgy fogalmazott: amit Kossuth és a többiek létrehoztak, tovább élt a szabadságharcnál. „Tovább Világosnál, tovább a modern nemzetállamok 19. századi útkereséseinél. Tovább élt a kiegyezésben, amely a polgári Magyarországot nemcsak remélte, de kitartó, aprólékos munkával, türelemmel, tudással, sziklára építette, olyan erősre, amelyet még a 20. század viharai sem tudtak végleg eltörölni” – mondta.
Áder János arra is emlékeztetett, a magyarok minden világégés, minden diktatúra után tudták, hogy hová kell visszatalálniuk, hogy a polgári Magyarország álmából és a nyugatos polgárosodás igényéből semmit sem adhatnak fel. „Rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk a kapott örökséggel, hogy folytatjuk-e a polgári Magyarország kiteljesítését életünk minden területén” – mondta el az államfő, aki szerint Szent István történelmi szerepéhez hasonlítható mindaz, amit első felelős kormányunknak köszönhetünk.
Horvay János 1927-ben felavatott Kossuth-szoborcsoportját az ötvenes évek elején, a Rákosi-korban szállították el a Parlament elől. Később Dombóváron állították fel az alakokat, amelyek ma is ott láthatók. A most átadott, az eredeti alapján készült rekonstrukciót Berta Tibor, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke, Jákob János református tábori püspök és Nánai László, a Protestáns Tábori Püspökség püspökhelyettese áldotta meg.
Visszatérnek a régi alkotások másai
Az Országgyűlés 2011 júliusában határozatot hozott az Országház környezete, a Kossuth tér rekonstrukciójáról. Ennek alapján a szobrokat tekintve az 1944 előtti képzőművészeti arculatot kellett visszaállítani Andrássy Gyula, Kossuth Lajos és az első felelős magyar kormány, illetve Tisza István eredeti emlékművének visszaállításával, illetve II. Rákóczi Ferenc itt maradt szobrának restaurálásával. A beruházást koordináló Steindl Imre Program szerint elszállították a térről Károlyi Mihály és Kovács Béla szobrát, József Attiláét pedig a Dunához közel, a támfalra helyezték. A teret kortárs eszközökkel, a Közti Zrt. tervei szerint korlátozott autóforgalommal és új zöldfelületekkel alakították ki, valamint épült egy új, föld alatti mélygarázs és látogatóközpont is a 2014 tavaszi átadásra. Helyreállították a Duna-parton álló, ma az Igazságügyi Minisztériumnak helyet adó paloták tetőzetét és homlokzatait. Tisza István újraalkotott emlékművét, Zala György alkotásának rekonstrukcióját tavaly júniusban avatta fel Orbán Viktor miniszterelnök, a mostani Kossuth-szoborcsoport átadása után még Andrássy Gyula szintén Zala György által alkotott emlékművének helyreállítása van hátra, amely a tervek szerint jövőre készül el. (ZSRZ)
