A gróf kétnyelvű művészi pályaképe

„Az én álmom az volt, hogy méltó környezetbe, Kolozsvárra térhessenek haza mindazok a tárgyi emlékek, amelyek az »elsüllyedt világból«, Bánffy univerzumának Titanicjáról előkereshetőek” - fogalmazott Szebeni Zsuzsa Bánffy-kutató a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa 2015 rendezvénysorozat megnyitóján, a Bánffy Miklós művészi pályaképe című kötet bemutatóján a Mathias Corvinus Collegiumban. Kifejtette, célja az volt, hogy mindenki láthassa azt a világot, amely romjaiban is grandiózus, de különösképpen az a város, amely oly sokat, magát a túlélését köszönhette Bánffy Miklósnak.

A polihisztorral - aki író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus volt egy személyben – eddig igencsak méltatlanul bánt irodalomtörténeti emlékezetünk. Arisztokrata létére realista igénnyel és osztályos társainál sokkal haladóbb szemlélettel bírálta nemcsak az arisztokrata életformát, hanem magának az arisztokráciának idejétmúlt létét is.

Az egykor volt úri világ szellemi hagyatékát családjából hozta, a Literatura.hu korábbi írása szerint „Bánffy Miklós olyan körülmények közt nőtt és nevelkedett, hogy az lehetett belőle, ami akart. Őt pedig kora ifjúságától kezdve az irodalom, a képzőművészet és a zene érdekelte. Nagy nyelvtudása mellé mind a három művészeti ágban tudományos színvonalú műveltséget szerzett. Gazdag nyelvezetű, jó stílust csiszolt ki a maga számára, több hangszeren is játszott, a kottát ugyanolyan jól olvasta, mint a regényeket. És ha nem lett volna gróf, ha nem lett volna író, és nem lett volna kultúrpolitikus, nyilván úgy tartanók számon, mint századunk egyik igen jelentékeny grafikusát, könyvillusztrátorát” - írják. Egyebek mellett ő készítette el Tamási Áron Ábel-regényei­nek kitűnő humorú, a remekműhöz méltó színvonalú illusztrációit, és maga tarkította mulatságos képekkel kitűnő emlékirat-paródiájának, a Fortélyos Deák Boldizsár memoriáléjának ironikus-szatirikus történeteit.

Szebeni Zsuzsa kutató álma az volt, hogy méltó környezetbe, Kolozsvárra térhessenek haza mindazok a tárgyi emlékek, „amelyek az »elsüllyedt világból«, Bánffy univerzumának Titanicjáról előkereshetőek” - fogalmazott a Bánffy Miklós művészi pályaképe című kötet bemutatóján.

Mint mondta, célja az volt, hogy mindenki láthassa azt a világot, amely romjaiban is grandiózus, de különösképpen az a város, amely oly sokat, magát a túlélését köszönhette Bánffy Miklósnak. A kétnyelvű, számos fotóval illusztrált kötet Dávid Gyula szerkesztésében jelent meg, célja pedig az volt, hogy akadémikus szintű tudományos szakemberek értekezé­seit tartalmazza a Bánffy kutatásról, s mind román, mind magyar részről jelenjenek benne meg tudományos írások. Olyan egyedülálló tanulmányok kaptak helyet benne, mint az a román kutatás, amely a Securitate által megfigyelt jelentések alapján mutatja meg a polihisztort.

Prőhle Gergely nemzetközi és euró­pai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár a kötet bemutatóján hangsúlyozta, hogy a könyv a Bánffy-emlékév központi eseményének lenyomata. A kétnyelvű kötet bizonyítja, hogy sem a magyar, sem a román nyelvű szellemi élet nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy gróf Bánffy Miklóst ne a legjelentősebb 20. századi személyiségek között tartsa számon” - mondta.
A mai napig vitatott Bánffy Miklós közéleti megítélése Romániában, a tavalyi emlékév és a most megjelent kiadvány a róla alkotott képet szándékozik helyretenni, vagyis hogy Bánffyt ne csak az anyaországban ismerjék el, hanem a román értelmiség is magáénak tartsa. Az emlékév alatt több helyen járt, jelenleg Hód­mezővásárhelyen látható Illúzió és tükröződés című tárlat kapcsán Szebeni Zsuzsa elmondta, arról álmodni sem mert, hogy a kiállításon „a múlt mellett ugyanolyan súllyal ott lesz a »Jelen« is, illusztrálva a Bánffy családra jellemző kimagasló képességek továbbélését. Hiszen a gróf unokája, Nicolette Bánffy-Jelen New Yorkban élő üvegművész, Európában első ízben kiállított, különleges üveg- és tükörmetszetei révén magában hordozza családja művészi tehetségét, amely Erdély történelmében, kultúrájában meghatározó szerepet játszott.”

A kiállítás különlegessége az Ostoba Li színjáték jelmezei­nek modern és groteszk világa és A fából faragott királyfi Bartók-opera Bánffy által éppen száz éve megálmodott jelmezeinek újjászületése. A Bánffy-emlékév után tapasztalható a külföldi nyitás: a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa 2015 is felvállalta Bánffy emlékének ápolását.