Táncházmozgalom, Fölszállott a páva, Kárpát-medencei prímásverseny, Prima díj. Rendkívül gazdag és nehéz évet tudhat maga mögött a Hagyományok Háza.
Az éves programok közül az igazgató elsősorban a táncház napját emelte ki az igazgató. A táncházmozgalom jeles ünnepének számító májusi rendezvényen zenekarok, tánctanítás és kézműves foglalkozások várták az érdeklődőket az első táncháznak otthont adó Liszt Ferenc téren. A tervek szerint 2015-ben a Zeneakadémia Nagytermébe szervezett koncerttel teszik még különlegesebbé a napot, emellett szeretnék bővíteni a vidéki és határon túli helyszínek palettáját, valamint a világ minden olyan tájára eljuttatni a rendezvényt, ahol népi kultúrát művelők élnek.
Kelemen László kiemelte a balatonfüredi Anna-bál kísérőrendezvényeként szervezett Kárpát-medencei prímásversenyt is, amelyből mára sikerült hagyományt teremteni, és az első Kárpát-medencei Táncházzenészek Találkozóját, amely a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeummal közös rendezvényük volt.
Novemberben mutatták be a Nemzeti Színházban a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja - Hágókon innen és túl című új produkcióját, amely hatalmas sikernek örvend és azóta is teltház előtt játsszák. Az igazgató szerint a Kárpátalján élő népek sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját megidéző műsort jövő tavasszal Kárpátaljára, majd egészen Kijevig szeretnék elvinni.
A december 5-i Prima Primissima díjátadóról elhozott Prima díjról szólva Kelemen László elmondta, igazságos döntés született az esetükben. "Az is rettenetesen nagy megtiszteltetés, hogy erre a listára egyáltalán felkerülhettünk és kulturális intézményként természetesen a költségvetésünknek is jót fog tenni a díjjal járó ötmillió forint, ám elsősorban a figyelem az, amely megtisztel bennünket és lehetőséget ad nekünk arra, hogy jövőre még erősebb és keményebb szakmai munkát végezhessünk" - fogalmazott az igazgató, kiemelve az intézmény január 6-i Újévköszöntő koncertjét, amelynek a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterme ad otthont.
A műsorral, amelyen Sebestyén Márta, Berecz András, a Magyar Állami Népi Együttes és a Fölszállott a páva évadainak díjnyertes előadói is fellépnek, a bécsi újévi koncerthez hasonló hagyományt szeretnének teremteni. A táncházmozgalom színe-java mellett királyhelmeci, erdélyi és buzai idős mestereket is meghívnak a gálára. Amit a politikum a Kárpát-medencei magyarság egységének hív, azt mi művészi élménnyel párosítva szeretnénk bemutatni a januári koncert közönségének - mutatott rá az igazgató.
Az intézmény az év vége felé tett pontot egy másfél éven át tartó projekt végére: a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Folklórintézetével és az MTA Zenetudományi Intézetével együttműködve adta ki DVD-n Jagamas János Széchenyi-díjas erdélyi magyar népzenekutató, zenetudós gyűjtéseit. Az igazgató szerint az anyag különlegessége abban rejlik, hogy a néhai Kodály-tanítvány közvetlenül a második világháború után kezdett el kutatni, amikor a magyarországi kutatók nem gyűjthettek Erdélyben.
Az intézmény 2015-ben is folytatja a digitalizálást: egyebek közt Tímár Sándor gyűjtését és a Magyar Állami Népi Együttes 1950-es évektől felvett teljes filmanyagát szeretné közkinccsé tenni. "A célunk nagyon merész: gyakorlatilag a 20. századi analóg gyűjtések digitális hozzáférhetőségét szeretnénk megvalósítani és közkinccsé tenni, hogy Buenos Airestől a Gyimesekig bárki hozzájuk férhessen" – mondta Kelemen László. Hozzátette: az intézmény honlapja már most óriási kereshető adatbázist kínál. Ebből a hatalmas gyűjteményből jövőre két válogatást is készítenek: az erdélyi Sóvidék és Magyarózd zenei monográfiáját fogják a nagyközönség elé tárni.
Az intézmény jövő szeptemberben ismét megrendezi a táncházzenészek találkozóját és folytatja a hagyományátadást szolgáló, a kézműveskedést, a népmesemondást, táncolást és zenei képzést népszerűsítő tanfolyamait. Ezek a költségvetés függvényében akár tovább is bővülhetnek, például a népi gyógyászattal.
Erdélyi turnéra is készül az intézmény: a Magyar Állami Népi Együttes Szarvasének című előadását nagyobb színházakba, míg az Amerikát is megjárt sikeres folklórműsort, a Magyar rapszódiát kisebb helyekre - például falusi színpadokra - szeretnék elvinni. Az igazgató szerint nagyon fontosnak tartják a Magyar Állami Népi Együttes Kárpát-medencei fellépéseit, hiszen a kisebbségben élő magyarság számára egy-egy ilyen előadás nem csupán művészi, hanem identitásmegerősítő és -őrző élményt is jelent.
Forrás: MTI
