Sokrétű a szimbólumrendszere az újonnan épült és nemrég felszentelt XI. kerületi Boldog Meszlényi Zoltán-templomnak: a puritán, ám sejtelmes hangulatú és összetett beltérben a látszóbeton is kiemelt szerepet kapott. A panelnegyed árnyékában meghúzódó, mégis kiemelt épületegyüttes része a különálló harangtorony is. Lapunkat a vezető tervező, Jahoda Róbert kalauzolta.
Sokan nem gondolnák, hogy a beton használható a templomépítészetben is (Fotó: Csudai Sándor)
Egyszerű, letisztult, de katolikus templomhoz méltó épületet szerettünk volna emelni – sorolja szempontjaikat a közelmúltban felszentelt Boldog Meszlényi Zoltán-templom vezető tervezője, miközben körüljárjuk a XI. kerületi Etele út és Fehérvári út kereszteződésénél lévő Isten házát. A Jahoda és Páricsy Építésziroda tervezője, Jahoda Róbert azt mondja: mivel a fenntarthatóságot is szem előtt tartó, mértékletes arányú templom a tízemeletes panelek alatt áll, egy kicsit elemelték a környezettől. A lépcső tetején így hangulatos kis piazza jött létre, ahová bokrokat, padokat helyeztek – az építész tanúja volt, hogy a templom előtti buszmegállóból feljöttek ide a járatukra várakozók –, a szélén pedig különálló harangláb van, egyfajta modern campanileként. A tervező olasz kifejezéseket használ – nem véletlenül, felvetésünkre megerősíti, hogy az itáliai kisvárosi templomok világa is hatott rájuk, de a skandináv építészet letisztultsága sem áll távol tőlük. És feltűnő, hogy a torony, illetve a templombelső boglyaívekkel készült: ennek a magyar építészetben is van hagyománya, többek között a 20. század elején alkotó Lajta Béla, a Löffler és a Román testvérek épületein is gyakran látható. Jahoda Róbert szerint ezzel az elliptikus ívvel a természetközeliségre akartak utalni. Ez olyan stílusjegy, amely nem kötődik a templomépítések nagy stíluskorszakaihoz, például a gótikához vagy a barokkhoz. Mint elmesélte, tizenhárom éve kapták a megbízást, azóta formálódott a tervük, mígnem a túláradó gondolatok sorra letisztultak a látható végeredményig.
A templomot egyébként az eszter-gom–budapesti egyházmegye beruházásában, részben adományokból húzták fel – a helyi plébánia nyolcvan éve várt arra, hogy saját temploma legyen, eddig egy közeli lakóépületben kialakított kápolnában miséztek. A templom mellett a pénzhiány miatt egyelőre szerkezetkész plébániaépület áll, a jövőben közösségi terek, hittantermek, a plébános lakása és vendégszobák lesznek benne. Az emberközeli, belül mégis katedrális hatású, meleg színekkel és több részletében látszóbetonnal tervezett templom stílusát firtató kérdésünkre a humánus modernizmussal rokonságban állónak tartja az építész. A beton szerinte remek építőanyag, de a szemközti panelek bizonyítják, hogy sajnos lélekölő módon is lehet használni, ezért akarták megmutatni, hogy lehetséges a míves, emberközeli alkalmazása. A jelképsor kívül kezdődik: a bejárati előtető konzolain a négy evangélista szimbóluma, az urnatemetőnek is helyet adó altemploménál pedig az élet négy szakaszáé látható a látszóbeton szerkezeten. Odabent, a sejtelmes hangulatú templomtérben feltárul a hagyományos, bazilikális szerkezet: főhajó, mellékhajók és kereszthajó, a főbb egységeket hatalmas boglyaívű boltövek kötik össze. Jahoda Róbert elmeséli, hogy számos zarándokúton vettek részt a közösséggel, így megtapasztalták, hogy leginkább az összetett térszerkezetű templomok tetszettek nekik, nem az üres csarnokszerűek.
Az Isten háza fókuszpontja a szentély, amely rangjához méltó hangsúlyt kapott: az oltár fölötti boglyaívre a statikus bravúrjának köszönhetően a Golgotát jelképező dizájnbeton pengefal van felfüggesztve. A rajta lévő kereszt alakú kivágásba hamarosan a megfeszített Krisztus szobra kerül, amely Tóth Dávid alkotása. Felette az Atya keze – akaratának elfogadását ábrázolva, a drámai pillanat kifejezéséhez az élő fa és a beton kontrasztját hívták segítségül a tervezők. Ez a meleg grafitszürke színű zárófal egyébként körökkel van áttörve, a hátsó ablakokból és a világításból ezeken átszűrődő fény jelképezi az új, örök életet. A Szentháromság harmadik személye a bejárat fölötti rózsaablakon látható, kék körszeletek között a Szentlélek jelképe. Az oltár három tömbből készült, az olvasó kettőből – szintén szimbólumok, előbbi Krisztusé és a plébánia két névadó mártír püspökéé, akiknek az ereklyéje a templomban található (Szent Adalberté és Boldog Meszlényi Zoltáné), utóbbi pedig az Ó- és Újszövetségé. Nincsenek harsány színek, díszek, a puritán falakat a tervező azzal indokolja, hogy az összetett szerkezetű tér önmagában elegendő, a giccset mindenképp el akarták kerülni, a meghittséget pedig a meleg színek és a sejtelmes fények adják. A közeljövőben elkészülnek a szentély mozaikképei, Tölg–Molnár Zoltán és Gábor István alkotásai, valamint a kereszthajó, illetve az oldalhajók ablakaira kerülő üvegművészeti alkotások sora Borbás Dorka iparművésztől, amelyek különleges, tükörfoncsoros eljárással készülnek, így jól láthatók lesznek a beltérből alkonyat után is. Előbbiek a négy erényt és négy Árpád-házi szentünket ábrázolják majd, utóbbiak az 1945 utáni magyar egyházi mártírokat és a katolikus vallás következetes, a hatalommal szembeszálló képviselőit Apor Vilmostól Esterházy Pálon át Márton Áronig.
A templom megtervezéséért november 11-én Pro Architectura Újbuda kitüntetést kapott a XI. kerülettől Jahoda Róbert, Páricsy Zoltán és Wittinger Győző.
