Újrarendezve mától látható az állandó kiállítás a budapesti Ludwig Múzeumban, amelynek alapító szerződését huszonöt éve írta alá az aacheni alapítvány és a magyar állam.
Kerekasztal-beszélgetésen idézték fel Peter és Irene Ludwig mecénási tevékenységét és a budapesti intézmény megszületését, a csütörtöki megnyitón pedig Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: a Ludwig önálló intézményként kap új helyet a Városligetbe tervezett múzeumi negyedben.
Huszonöt évvel ezelőtt írták alá a budapesti Ludwig Múzeum alapító szerződését: a kortárs művészeti gyűjtemény magyarországi megnyitásával hetven műtárgyat kapott hazánk az aacheni Peter és Irene Ludwig Alapítvány jóvoltából. Az évforduló alkalmából újrarendezték a Művészetek Palotájában működő múzeum állandó tárlatát, amelyre elsősorban az 1989 után keletkezett, illetve szerzett műtárgyakból válogattak. Ennek csütörtök esti megnyitója előtt kerekasztal-beszélgetést tartottak. Itt az aacheni alapítvány ügyvezetője, Walter Queins hangsúlyozta, a magyar múzeumegységüknél még nem volt olyan mű, amelynek megvásárlását ne támogatta volna az alapítvány, mert megbíznak a kurátorokban. A budapesti Ludwig mozgásterét az is növeli, hogy jelenleg a művek nagyjából harminc százaléka van kiállítva – tette hozzá.
Wolfgang Becker művészettörténész, az aacheni Ludwig Forum egykori igazgatója kitért arra, hogy milyen példás, egyúttal ritka a Ludwig házaspár mecénási tevékenysége. „Mindennap vettek egy műtárgyat, amelyet különböző múzeumokhoz juttattak el” – mondta. A huszonöt évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban megemlítette: akkoriban a politikai olvadás időszaka volt, ezért fontosnak tartották, hogy kelet-európai művészekkel is felvegyék a kapcsolatot. „A Ludwig házaspár tevékenysége tehát automatikusan kapott egyfajta kultúrpolitikai töltetet. Belementek a vitákba, ennek egyik megnyilvánulása volt az a botrányt kavaró kiállítás, amely NDK-s művészek alkotásaiból állt. Akkor mutatkozott meg, hogy a művészetben nem tudott azonnal megszűnni a vasfüggöny” – mesélte.
A csütörtök esti megnyitón köszöntőt mondott Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, hangsúlyozva, hogy Peter és Irene Ludwig nagylelkű adománya megalapozta a múzeum nagy értékű nemzetközi gyűjteményét és lehetővé tette, hogy egy korszerű, friss szemléletű, a magyar művészetet a nemzetközi irányzatokkal párhuzamosan bemutató múzeum szülessen meg Magyarországon. Rámutatott: világszínvonalú tárlatokat hoz el a magyar közönségnek, nemzetközi szakmai együttműködésekben vesz részt, a régió egyik legrangosabb kortárs művészeti múzeumává vált. Arról is beszélt, hogy a kormány a jelentőségéhez mérten kiemelten kezeli a múzeumot, amely önálló intézményként kap helyet a Városligetbe tervezett új múzeumi negyedben, az új Nemzeti Galériával közös épületben, kétszer akkora területen, mint most.
A mától látogatható újrarendezett állandó kiállításról elmondta: az ott látható munkák a posztszocialista korra, a társadalmi kérdésekre reflektáló alkotások. „Ez a mi huszonöt évünk, a mi közép-kelet-európai valóságunk. Mi magunk vagyunk” – méltatta a tárlatot. Walter Queins az eseményen azt hangsúlyozta, hogy az alapítvány továbbra is figyelemmel kíséri és támogatja a budapesti fiókintézmény működését.
Fabényi Júlia, a múzeum igazgatója kiemelte: itthon egyedülálló profilú gyűjteményről van szó, kiállítási programja egészen sajátos keretbe helyezi a magyar kortárs művészetet, amelynek köszönhetően a hazai alkotók talán eljutnak a nemzetközi színtérre is. Mint felidézte, az aacheni Ludwig Alapítvány a budapesti gyűjtemény létrehozásához egykor hetven nagy értékű műtárgy adományozásával járult hozzá, de ez nem egyszeri gesztus volt, hiszen azóta több mint kilencven műtárgy vásárlását támogatták. A gyűjtemény ma ötszázhetvenhét darabot számlál, ennek egy szeletét láthatja a közönség – tette hozzá.
