A székesfehérvári Szent István Király Múzeumban állítják ki azt a XIX. századi Barabás Miklós-festményt, amely a fiatalon elhunyt gróf Zichy Ilonát ábrázolja. A feledés homályába veszett kép a közelmúltban egy aukción került elő, amelyen a Forster Központ érvényesítve elővásárlási jogát megvásárolta a képet. Bányai Balázzsal, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum történészével az ifjú grófné életéről és Barabás Miklós művészetéről beszélgettünk.
– Valóban ennyire gyönyörű asszony volt gróf Zichy Ilona, ahogy Barabás Miklós festménye mutatja?
– Igen, és erről több szempontból is meggyőződhetünk. Szerencsére több ábrázolás is fennmaradt a néhai grófnéról, többek között egy 1862-ben készült, gyermekkori fotográfia is. Ugyanakkor ismerünk olyan képet is, amelyen a gyermekeivel látható, és amelyen a férjével boldog házaspárként állnak. Sőt, még egy olyan kép is van, amelyen több nemzedékből származó hölgyek láthatók egy felvételen: gróf Zichy Ilona, a lánya, édesanyja, a nagymama és a dédnagymama. Természetesen hogyha gróf Zichy Ilona szépségét szeretnénk csodálni, nem csak a fotókra vagyunk utalva, hiszen több festmény is az utókorra maradt. Tudjuk, hogy Franz Schrotzberg, aki Barabás Miklós bécsi kortársa volt, és az 1840-es évektől az arisztokrata hölgyvilág legkedveltebb portréfestőjeként működött, szintén készített egy portrét Zichy Ilonáról, amely az esküvője előtt, az eljegyzése után ábrázolja a fiatal grófnőt. Ennek az eredetije eltűnt, de valószínűleg két másolat megmaradt. Az egyiket Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum őrzi, és nagyon jó állapotban van, csodálatos ovális keretben található. A párja, amely feltehetően vele azonos időben készült, és szintén másolat lehet jelenleg a Nemzeti Múzeumban van.
– Történeti források alapján ismert, hogy Barabás Miklós volt az első, aki meg tudott élni a művészetből. Hogyan tudott nagy sikerekre szert tenni?
– Elsősorban a művek nagyszerű kvalitása biztosított lehetőséget arra, hogy meg tudjon élni a festészetből. Ahhoz persze, hogy megéljen belőle, nem volt elég akkor sem, hogy nagyszerű műveket készítsen. Mindenképpen szükség volt arra is, hogy jó kapcsolatokat ápoljon a polgári elittel és az arisztokráciával. Később a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, ahonnan szintén folyamatosan jöttek a megrendelések. A városok és a törvényhatóságok is megbízták portrékészítéssel, ami annak idején nagyon népszerű műfaj volt. Az 1840-es, 1850-es évekre olyan minőséget teremtett, amelyet már követendő példaként állítottak a festők nemzedékei elé.
– Más festő is készített portrét a grófnéról.
– Zichy Ilonát halála után Benczúr Gyula is megfestette, ennek az eredeti helye Nádasdladányban az ősök csarnoka volt, természetesen a férj, gróf Nádasdy Ferenc mellett. Azonban ma is megtekinthető a nádasdladányi katolikus templom oltárának az a festménye, amely Szent Ilonaként ábrázolja a fiatal grófnét.
– Zichy Ilona miért hunyt el fiatalon?
– 1873-ban a kolerajárványban halt meg.
– Mit lehet tudni a grófi pár életéről?
– Ez valóban boldog házasság volt, bár ebben a korszakban tudjuk, hogy az arisztokrata szülők kerestek párt gyermekük számára. Nem tudjuk, hogy ez így volt-e Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona esetében. Mindenesetre a visszaemlékezések a szerelmesek nagyszerű parkbéli sétáiról, boldog lovaglásokról, a grófnő kedvenc fája alatti ücsörgésről szólnak. Ezt bizonyítja az is, hogy a nádasdladányi kastélyba a grófi pár magának közös hálószobát tervezett, ami nem volt általános a korban, sőt még a gyermekek hálószobája is közel lett volna hozzájuk. Ez is a bensőséges kapcsolatra utal, szemben más házasságokkal, ahol a gyerekek szobája, ha nem is a folyosó végére, de jó távolra került a szülői szobától. Boldog házasságról volt szó, amely sajnos hamar véget ért. Ezen a tragédián Nádasdy gróf nem tudta magát túltenni. A kastély egyes részeit is úgy alakította ki, hogy azok a feleségére emlékeztessék. Egyes források arról tanúskodnak, hogy a gróf dolgozószobájában is számos festmény és fotográfia volt Zichy Ilonáról. Ez egy rendkívül bensőséges terem lehetett…
– Ez a kép is a grófné halála után készült. Mit lehet tudni a készítés körülményeiről?
– Egy kicsit vissza kell menni az időben, hiszen Zichy Ilona édesapja, gróf Zichy Nepomuk János a Somogy megyei liberális ellenzékhez tartozott, és a főrendiháznak is tagja volt, gróf Batthyány Lajos oldalán politizált. Ezenkívül meg kell említeni gróf Zichy Ilona két nagynénjét is. Az egyik, gróf Batthyány Lajosné gróf Zichy Antónia volt, a másik pedig Károlyi Györgyné Zichy Karolina, akiről Petőfi Sándor is megemlékezett versében. Barabás Miklóssal a családnak, Nádasdy Ferenc szüleinek is volt korábban kapcsolatuk, hiszen ők szintén tagjai voltak a liberális ellenzéknek a pesti közéletben és a politikai életben. Maga Nádasdy Lipót Komárom megye főispánja volt, az 1848-as szabadságharcban tevőlegesen is részt vett, megszervezte a népfelkelőket, amiért később börtönbüntetést is kapott. De korábban feleségével együtt a pesti művészeti élet egyik legnagyobb mecénás házaspárjának számítottak. A család már ebben az időszakban szoros kapcsolatot alakított ki Barabás Miklóssal. Tudjuk, hogy 1877-ben legalább két portrét készített gróf Zichy Ilonáról. Az egyik festmény a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található, ez egy félalakos portré, amelyen Zichy Ilona, a jókedvű, kedves, figyelmes tekintetű, szerelmes feleség néz az érdeklődőre. Ezt a képet természetesen Nádasdy Ferenc magának rendelte, és a Nádasdy-kastélyban volt. A másik portré, amely most éppen Székesfehérváron látható, ugyanebben az évben készült. Ez egy egész alakos reprezentatív festmény, amelyen a grófné fekete ruhában szerepel, fején fekete gyászszalagot visel, a nyakában lévő medálon a fiatalon elhunyt Anna lánya neve olvasható. Kollégámmal úgy gondoljuk, hogy ezen a képen mint jó feleséget, érző, szerető családanyát örökítette meg Barabás Miklós.
– A kastélyban hol helyezkedett el a portré?
– Nem tudjuk, sőt még azt sem, hogy valóban Nádasdladányban őrizték-e.
– És mi volt a sorsa a festménynek?
– A szakemberek feltevései szerint lehetséges, hogy a gróf valamelyik gyermekének vagy családtagjának készült, de azt is feltételezhetjük, hogy a gróf valamelyik gyermekének vagy családtagjának készült. De azt is feltételezhetjük, hogy Nádasy Ferenc egyik otthonában reprezentatív helyet kapott. Még csupán egy hónap telt el azóta, hogy megvásárolta az állam a portrét, nem rendelkezünk semmilyen feljegyzéssel vagy dokumentummal a kép sorsát illetően, sőt még a szakirodalom sem ismerte. A kép története azután, hogy elkészült, nem ismert. 2014 októberében egy aukción került elő, és a Forster Központ Műtárgyvédelmi Irodája, mivel védett műtárgyról van szó, érvényesítette állami elővásárlási jogát. Egyedül annyit lehetett tudni a képről, hogy egy magyarországi gyűjteményben letétként kezelték. Még csak azt sem tudjuk, hogy ki volt az, aki letétbe helyezte. Más irányban kell kutatnunk, hogy megtudjuk, ki lehetett a tulajdonosa a II. világháborút megelőző időszakban.
– Mennyiért vásárolták vissza a festményt?
– A magyar állam összességében 6,6 millió forintot fizetett a képért.
