Szélesebb közönségnek szóló, az úgymond progresszív művészetet nem kizáró, de mellé a hagyományokat is beengedő kiállításpolitikát szeretne a Műcsarnok új művészeti ügyvezetője. Szegő György tegnap a sajtó képviselőinek bemutatkozva azt is elmondta, hogy az intézmény teljes területét elfoglaló nagy kiállítások helyett inkább több kisebbet rendezne a jövőben.
A csak egy szűk kör figyelmét felkeltő tárlatok miatt nincs szélesebb körű érdeklődés a kortárs képzőművészet iránt – vélekedett a tegnapi bemutatkozó sajtóbeszélgetésen a Műcsarnok nemrég kinevezett új művészeti ügyvezetője. Szegő György építész, látvány- és díszlettervező, művészeti szakíró. Úgy látja, a progresszívnek mondott művészet elfordult az esztétikumtól, és túl hangsúlyossá vált, háttérbe szorította a Műcsarnokban is a hagyományosabb, festészeti, plasztikai műfajokat. Ezen változtatni szeretne, nem kizárva az előbbieket, de megnyitva az utat utóbbiak előtt. Lapunk kérdésére, hogy a puszta kiállításpolitikai szemléletváltás, a szélesebb válogatás több érdeklődőt csábít-e a Műcsarnok kortárs tárlataira, tekintve a hazai általános vizuális kultúra fejletlenségét, Szegő azt mondta, reményei szerint igen. Tájékoztatása szerint emellett a jövőben csak ritkán kapna helyet a Műcsarnok teljes területén egy-egy életművet bemutató tárlat, ehelyett inkább az egyes teremcsoportokban külön-külön kiállításokkal találkozhatunk majd.
A Műcsarnokot tulajdonló Magyar Művészeti Akadémia elvárásairól újságírói kérdésre válaszolva Szegő György azt hangsúlyozta: bár van művészeti koncepciója a köztestületnek, lényegében szabad kezet kapott. Elmondása szerint nem elvárás, hogy a Műcsarnokban bemutassák az akadémia tagjait, arra a testület székháza, a Pesti Vigadó szolgál. A közeljövő tárlatairól szólva hozzátette, a nemrég zárult építészeti szalon miatt 2015-re húzódott Csáji Attila festő-grafikusművész életmű-kiállítása, amelyet még elődje vett tervbe, és bár Csáji az akadémia alelnöke, nem ezért rendezik meg a tárlatot. Megjegyezte, hogy Csáji a hetvenes, nyolcvanas években a tudomány és a technika felé irányuló tájékozódása olyan dolog, amelyet érdemes most összefoglalni. Különösen úgy, hogy az UNESCO 2015-öt a fény évének nyilvánította, így ilyen tematikájú kísérőprogramokat, többek között nemzetközi konferenciát is szerveznek majd.
Az év végéig látható újabb tárlatok sorában lesz majd október 18-tól egy nemzetközi hangkísérleti kiállítás Az érzékelhető határán címmel, december közepétől pedig a finn videoművész, Eija-Liisa Ahtila mutatkozik be – sorolta a programokat Szegő.
Medgyes Piroska, a Műcsarnok kettős irányítási struktúrájának másik, gazdasági ügyvezetője szintén kérdésre elmondta, hogy 2014-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma 224 millió forint közhasznú működési támogatást biztosított az intézménynek, ezt az időközben tulajdonossá váló művészeti akadémia 100 millió forinttal egészítette ki. Ahogyan eddig, úgy ezután is üzleti terv szerint dolgozik a nonprofi t kft.-ként működő intézmény, a 2015-ös költségvetésük összeállítása folyamatban van, a saját bevételek mellett a támogatást már teljesen az akadémia biztosítja majd. Szegő reményei szerint elegendő pénzt kapnak terveik megvalósítására.
